Kivándorolt orvosokért kártérítést
Az Európai Uniónak legalább részlegesen meg kellene térítenie az európai országokban dolgozó, Romániában képzett orvosok felkészítésének költségeit – vélekedett Vasile Astărăstoae, a Jászvásári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora, a Román Orvosi Kamara elnöke a tegnap megtartott egyetemi tanévnyitón.
Astărăstoae szerint az utóbbi öt évben több mint 13 ezer, Romániában felkészített orvos ment Nyugatra dolgozni, közülük 1600-an az idén. A tudásukat Európa más országaiban kamatoztató romániai orvosok felkészítésére Astărăstoae szerint a román állam legalább három és fél milliárd eurót költött az utóbbi öt évben az adófizetők pénzéből. „Egyik szemünk sír, a másik nevet. Egyrészt örülünk, hogy végzőseink másutt is megállják a helyüket, másrészt elszomorít, hogy itthon nem értékeli őket eléggé a társadalom. Mindenesetre felkészítésük a mi munkánk eredménye, amiért kártérítést kérünk” – mondta az orvosi kamara elnöke.
Áder Mindszentyről
Mindszenty nélkül más lenne a közös huszadik századi történelmünk, de az önmagunkról, politikai nemzetünkről alkotott önképünk is szegényebb lenne – jelentette ki Áder János köztársasági elnök tegnap Zalaegerszegen a bíboros születésének 120. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás megnyitóján. Az államfő úgy fogalmazott, hogy Mindszenty Józsefre úgy kell emlékeznünk, „mint ahogy a legkedvesebb tanítónkra szoktunk emlékezni, akinek sokat köszönhetünk, és aki nagy hatással volt a sorsunk alakulására”. Hozzátette: bízik abban, hogy a legendás hercegprímás bátorsága, szabadságszeretete, életműve „nemcsak történelmi, hanem kulturális emlékezetünknek is magától értetődő részévé válik”.
Lakitelek negyedszázada
Orbán Viktor szerint történelmi érdeme a negyedszázaddal korábban Lakiteleken megrendezett találkozó résztvevőinek, hogy nem engedték magukat lebeszélni céljaikról. Magyarország akkor lehet sikeres, ha saját útját követi – mondta a jelenről a miniszterelnök szombaton a lakiteleki találkozó 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. A kormányfő beszédében arra hívta fel a figyelmet: „25 évvel a találkozó után még mindig nagyon sokan akarnak rávenni bennünket, hogy törődjünk bele, hogy mások mondják meg nekünk, kik vagyunk és miként éljünk.” Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a negyedszázaddal korábbi találkozó egyik szervezője és házigazdája emlékezett arra, hogy akkor egy olyan napot élhettek meg, melyen nemcsak a rendszert kritizálták, hanem a rendszerváltást is felgyorsították. Huszonöt éve, 1987. szeptember 27-én 181 értelmiségi találkozott a Lezsák Sándor portáján felállított sátorban. A találkozó a rendszerváltáshoz vezető út egyik legfontosabb állomása volt.
