Szerződést módosított a gyár

2012. október 2., kedd, Gazdakör

Nem tudják teljesíteni a botfalusi cukorgyárral kötött szerződéseiket a cukorrépa-termelők. Az idénre érvényes szerződések szerint a gyárnak 37 euró/tonna áron kell kifizetnie a leadott répát, de csak abban az esetben, ha egy hektárról legalább harminc tonna terményt gyűjt be a gazda. A kilátások azonban rosszak: átlagosan húsz tonna hektáronkénti répatermésre számítanak.
 

A szerződés nem teljesítése megvonásokkal, büntetéssel járhat, ezért a Botfalusi Cukorrépa-termelők Egyesületének vezetője, dr. Becsek László agrármérnök tárgyalóasztalhoz hívta a gyár vezetőségét. A tárgyalás során sikerült a szerződést a gazdák javára módosítani. A szövegből törölték a minimum harminc tonna hektáronkénti termés leadásának kötelezettségét, így a gazdák akkor is megkapják tonnánként a 37 eurót, ha ennél kevesebb répát adnak le. Másik jó ír, hogy módosították az elfogadott répafejnagyságot. Míg eddig legkevesebb 150 grammos répát fogadtak el átvételkor, a módosítás szerint már a 100 grammos, úgynevezett murokrépát is átveszi a gyár. Ugyanígy átveszi azokat a répafejeket is, melyeken két-három centiméteres leveles rész marad.
A répások területe folyamatosan növekszik Kovászna és Brassó megyében. Míg tavaly a Botfalusi Cukorrépa-termelők Egye­sülete 4400 hektáron termelt répát, idén a terület 5200 hektárra nőtt, ebből 2400 hektár Ko­vászna megyében található. Az idei nehéz mezőgazdasági évben a 37 eurós tonnánkénti ár és a 640 eurós hektáronkénti szubvenció mellett épp csak a befektetett pénzét kapja vissza a gazda, esetleg 200–300 lejes nyeresége lehet hektáronként. Egy hektár répa megművelése 5900 lejt emészt fel. Ennyibe kerül a vetőmag, a műtrágya, a vegyszerek, az üzemanyag, esetenként a szállítás. Ez utóbbi tételtől megszabadul a gazda, ha teherjárművel megközelíthető helyen legalább kétszáz tonna répát tud összegyűjteni, ezt a mennyiséget saját költségén szállítja el a gyár.
A 640 eurós szubvenció folyósítása még mindig kérdéses, tavaly is csak 600-at kaptak a gazdák – tudtuk meg Becsek Lászlótól. A répatermesztés rendes időjárás esetén kifizetődő, a gyárral kötött szerződés is nagyon jó, a vezetőségnek pozitív a hozzáállása – véli Becsek.
Idén valószínűleg a leszerződött mennyiséghez képest ötvenezer tonnával kevesebb répát dolgozhat fel a botfalusi cukorgyár, így a 18 ezer tonnás cukorkvótáját sem tudja majd teljesíteni. A cukorkvóta megvonására akkor kerülhet sor, ha a gyár három egymást követő évben nem teljesíti kvótáját.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 761
szavazógép
2012-10-02: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Fergettyűként Bibarc alatt

A két világháború közötti időszakban erős, önálló település volt a Rétyi-szorulat alatt meghúzódó Egerpatak. Nevét lehet, hogy nem is kell magyarázni, a szájhagyomány szerint a falun áthaladó Szacsvai patakot réges-régen hatalmas égerfák kísérték, amit a háromszéki székely nem égernek, hanem egerfának nevez most is. Sokat kipusztított belőle az ember – mint szerszámfát dicsérik, és azt mondják, ha víz alá kerül, soha el nem pusztul! Ebből a fából készítették a régiek azt a „keresztet”, melyet a kézzel ásott kutak fenekébe helyeztek el, az tartotta akár a kőből rakott, akár a cementkarikákból álló bélést.
 
2012-10-02: Gazdakör - Incze Péter:

Húsmarhák a kovásznai kiállításon

A Kovásznán megtartott megyei szarvasmarha-kiállításon a nagyszámú érdeklődő két, hústermelésre kitenyésztett húsfajtát is láthatott. A két Aberdeen Angus fajtájú üsző a tamásfalvi Bende Kálmán tenyészetéből származott. Az állattenyésztő mérnök több mint tíz éve foglalkozik húsfajták tartásával, jelenleg közel 50 limousin jószágot tenyészt és hizlal, tavaly év végén pedig Német­országból vásárolt 32 Angus üszőt és egy tenyészbikát a természetes fedeztetéshez.