NövényvédelemAmerikai kukoricabogár

2007. december 11., kedd, Gazdakör

Az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera LeConte) Észak-Amerikából származik, első egyedeit Európában 1992-ben a belgrádi repülőtér közelében találták meg.

A kártevő figyelemre méltó gyorsasággal terjedt Európa más országaiban is: Jugoszlávia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Magyarország, Bulgária, Olaszország, Ukrajna, Ausztria, Csehország, Franciaország. Romániában az első példányokat 1997-ben Máramarosban találták. A szomszédos megyékben már az előző években, Hargitában 2004-ben, Brassó megyében 2006-ban megjelentek. Megyénkben 2005-től végzünk megfigyeléseket, e célra 69 feromoncsapdát szereltünk a megyehatárok közelében, ezeket tíznaponta leolvastuk. Az első Diabrotica egyedeket július 30-án találtuk Bölönben és Baróton, augusztus 10-én Bardocon és Miklósváron.

A faj biológiája, életciklusa. Az amerikai kukoricabogárnak évente egy nemzedéke nő. A tojások a talaj felső, 15—20 cm-es rétegében telelnek át. A bogár 6—7,5 mm hosszú, teste sötét sárgászöld. A nőstény fedőszárnyainak szegélyén fekete csíkok találhatók, melyek zárt helyzetben három fekete sávot alkotnak. A hím bogár szárnyfedői feketék, végükön elmosódó, világos folttal. A lárvakelés kezdete május végére, június közepére tehető. Az imágók megjelenésére június közepétől lehet számítani. A bogarak a kukoricanövényeken a legnagyobb számban július közepétől augusztus közepéig találhatóak. A bogár jól repül. Fontos tudni, hogy nem terjed vetőmaggal, és legfőbb tápnövénye a kukorica.

Kártétel. A jelentős gazdasági kárt az amerikai kukoricabogár talajban élő lárvája okozza a gyökerek odvasításával és elrágásával. A fiatal lárvák járatot rágnak a gyökércsúcstól a gyökér alapi részéig. Az idősebb lárvák a vastagabb gyökerek szárhoz közeli részén táplálkoznak. A gyökérkártétel következtében a növény tápanyag- és vízfelvétele romlik, visszamarad a növekedésben, a termés-kinevelésben. A gyökérzet sérülései miatt a növény stabilitása csökken, erős szél vagy hirtelen lehulló, nagy mennyiségű csapadék hatására eldől. A külföldi szakirodalom erre a jelenségre a ,,lúdnyak tünet" kifejezést használja. A bogarak a kukorica virágporával, bibeszálával, levelével, valamint több növénycsaládba tartozó faj, pl. napraforgó, tök, dinnye, bab, lucerna, szója virágporával táplálkoznak, és a kukorica nedvdús, zöld bibeszálait, a bajuszt visszarágva hiányos termékenyülést okoznak.

Védekezés. A kártevő elleni kémiai védekezés nehéz és költséges. A lárvák ellen talajfertőtlenítéssel, az imágók ellen állománykezeléssel védekezhetünk. Fertőzés esetén leghatékonyabb védekezés a kukoricatermesztés szüneteltetése. A kártétel megelőzhető a folyamatos vetésforgó alkalmazásával. Mivel a kártevő zárlatköteles károsítónak minősül, hatósági határozat alapján védekezni kell ellene. A növény-egészségügyi hatóság a lárvával fertőzött területet zárlat alá helyezi. Az európai védekezési intézkedéseket a Bizottság 2006/564/EK számú 2006/08/10-i határozata, hazánkban pedig a 102/21. 02. 2006 miniszteri rendelet szabályozza.

Tóth Kinga biológus

(A szerző a Kovászna Megyei Növény-egészségügyi Hivatal munkatársa)

Hozzászólások
Szavazás
Mely párt jelöltjeit támogatja a vasárnapi önkormányzati választáson?











eredmények
szavazatok száma 655
szavazógép
2007-12-11: Közélet - Sylvester Lajos:

Sárguló nyírfák méregzöld fenyves között (Antal Jenő vadászmester könyvének lapszélére)

Antal Jenő baróti vadászmester Vadászemlékeim című könyvét olvasom, amelyet a baróti Tortoma Kiadó tett asztalunkra. A kiadó a könyv tartalmával, szerkesztői igényességével és dicséretre méltó nyomdai kivitelezésével akkorát dobbantott, hogy ha ezt ezen a szinten folytatni tudják — mindannyian ezt kívánnók —, a Székelyföld egészéhez képest peremvidékként láttatott Erdővidéket az igényesebb olvasói tábor érdeklődésének központjába emelik.
2007-12-11: Gazdakör - Incze Péter:

Válaszúton az állattenyésztők (Egyesületi élet)

A bölöni önkormányzat és a szaktanácsadók által meghirdetett gazdanapra Erdővidék csaknem minden településéről közel száz állattenyésztő jött el, a bölöniek mellett a baconi, bodosi, vargyasi, baróti, szárazajtai és középajtai gazdaegyesületek képviselői is jelen voltak.