A bölöni önkormányzat és a szaktanácsadók által meghirdetett gazdanapra Erdővidék csaknem minden településéről közel száz állattenyésztő jött el, a bölöniek mellett a baconi, bodosi, vargyasi, baróti, szárazajtai és középajtai gazdaegyesületek képviselői is jelen voltak.
A gazdanap megszervezését az idő is sürgette, a nyári szárazság okozta kisebb-nagyobb takarmányhiány és a szigorodó tejminőségi előírások miatt ugyanis az utóbbi időben elég sokan felhagytak az állattenyésztéssel, rengeteg gyönyörű jószágot a vágóhídon értékesítettek. Ezért is választották a szervezők fő témának a húsmarhatartás technológiájának ismertetését.
Az alkalomra meghívták a francia Maig Record cég román igazgatóját, Jean Souliet-t, a francia húsfajták fagyasztott ondójának romániai forgalmazóját. A cég a megyei egyesület kérésére bukaresti székhelyét Bölönbe költöztette, ahol Sikó Imre polgármester és a helyi egyesület tárt karokkal fogadta, és minden tőlük telhető segítséget megadtak a berendezkedésre: irodahelyiséget biztosítottak, és egy régi istállóban a tagok segítségével növendékátvevő központot alakítottak ki. Egy közös szerződés részleteiben is megállapodtak azon tenyésztők számára, akik a húsmarhatartásra szeretnének átállni (reformálás előtt álló, öreg állataikat még egy-két évig keresztezett borjú előállítására használnák). A gazdával kötendő szerződés értelmében a francia húsfajták ondóját keresztezésre használó gazdák 250—300 kg-os borjait a román átlagárral szembeni 15—20 százalékos felárral a cég visszavásárolná. Ez mindenképpen előnyös lenne, hiszen köztudottan nálunk az ellés szezonális (a borjak legtöbbje tél végén, kora tavasszal születik), így a borjú anyja tejét fogyasztva az olcsó legelőn nevelhető, majd a hat-hét hónapos kori elválasztást követő rövid abrakolási időszak után a fentebb említett súlyban a borjak nemtől függetlenül októberben jó áron értékesíthetők, s mert a húsmarhatartásban a tehenet nem fejik, a tejgondok is megoldhatóak.
Amint a találkozón is kiderült, az átállás gond a gazda számára, hiszen a havonta kapott tejpénz kimarad, és jövedelem csak a borjú értékesítésekor lesz. Ám a számadásnál figyelembe kell venni, hogy egy ilyen keresztezett borjúért 1800—2000 lej kapható, ezért az összegért a jelenlegi tejárak mellett közel 3000 litert kell leadni tehenenként. Az anyatehéntartásban a munka mennyisége is jelentősen csökken. A megyei egyesület elnöke szerint is előnyös az átállás, de a fejősállományt sem szabad elhanyagolni. A bölöni, a vargyasi és a középajtai egyesületeknek például évente 150 000 euró értékben kell tejet értékesíteniük, hogy a Sapard-program termelői csoportként nyert pályázatát érvényesíteni tudják (ez 15—20 ezer eurós működési támogatást jelent évente).
Sikó Imre polgármester nehezményezte, hogy hetente adnak túl a gazdák az értékes állatokon. Elmondása szerint most a Danonnal (a bölöni egyesület ennél a feldolgozónál értékesíti a tejet) tárgyalnak hitelfelvételről vagy a tej két-három hónapos előzetes kifizetéséről annak érdekében, hogy a községből eladásra vagy vágásra szánt állatokat az egyesület fel tudja vásárolni a továbbtenyésztés, keresztezés érdekében.