A dolgozók érdekeit védő szakszervezetek szerint tiltakozásuk a leépítés mértéke ellen irányul, miután a televízió vezetősége úgy határozott: 872 állást szüntet meg a korábban javasolt 962 helyett. A szakszervezetek szerint az intézkedés a köztelevízió működését veszélybe sodorja, s úgy vélik, nem törvényes a leépítések procedúrája, hiszen a dolgozóknak maguknak kell kérniük az elbocsátás alapját képező, többlépcsős szakmai felmérésen való részvételt. A televízió vezetősége a hét végén ismertette ennek a szakmai felmérésnek a menetrendjét, amelyen az intézmény valamennyi alkalmazottjának át kell esnie. Osztályzatokat kapnak, amelyek alapján kirostálják az elbocsátandó személyeket. Pap Csongor, a bukaresti magyar adás szerkesztőségének szakszervezeti tagja úgy vélekedett: a televízió jogi csapdát állított azáltal, hogy az alkalmazottaknak maguknak kell kérniük a felmérésen való részvételt, hiszen ez azt jelentené, hogy ők maguk kérik az elbocsátásukat. A szakszervezetek szerint a televízió vezetősége így akarja bebiztosítani magát, hogy a felmérés utólag ne legyen támadható a bíróságon.

Terroristák figyelmében
Románia is a terrorizmus lehetséges célpontjává vált – erősítette meg George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatója, miután Omar Bakri radikális muzulmán hitszónok afganisztáni szerepvállalásuk megbüntetésével fenyegette meg Bulgáriát és Romániát. Maior szerint  Omar Bakri fenyegetését nem lehet egyszerű retorikai fordulatnak tekinteni, mivel vannak romániai kapcsolatai, és a hitszónok korábban megpróbált Romániába beutazni. Hozzáfűzte: az RHSZ komolyan veszi az ilyen jelzéseket, és „figyel”, hiszen tisztában van azzal, hogy az ország afganisztáni szerepvállalása, az amerikai rakétapajzs befogadása kapcsán Románia is felkerült a terrorista szervezetek térképére.

Összefognák a külhoni sajtóműhelyeket
Megalakult Gyergyószentmiklóson a külhoni televíziós és rádiós műhelyeket összefogó Külhoni Magyar Televíziósok és Rádiósok Szövetsége, melynek alapítói között erdélyi, kárpátaljai, vajdasági és őrvidéki televíziós és rádiós újságírók szerepelnek. A szövetség célja, hogy szorosabb együttműködést alakítson ki a külhoni televíziós és rádiós műhelyek között, egységes érdekképviseletet biztosítson számukra, szakmai továbbképzőket és találkozókat szervezzen,  felkutassa a közös pályázati lehetőségeket. A szövetség elnöke Zsigmond Attila gyergyószentmiklósi televíziós, alelnöke pedig Szabó Attila székelyudvarhelyi és K. Debreceni Mihály kárpátaljai televíziós szakember. Az alapítók szándéka szerint hamarosan civil szervezetként jegyzik be Romániában a szövetséget, amelyhez valamennyi külhoni magyar rádiós és televíziós újságíró csatlakozhat, aki egyetért a szövetség céljaival – nyilatkozta Zsigmond Attila.

Hamis iratok, hamis forradalmárok
Több ezer hamis forradalmár bizonyítványt bocsátott ki a Demokrata Liberális Párt – állította tegnap Victor Ponta kormányfő, aki azt kérte az ügyben illetékes  államtitkártól, hogy érvénytelenítse azokat. A miniszterelnök a forradalmárok jelenlegi helyzetét a DLP-kormány által hátrahagyott időzített bombaként jellemezte, mondván: a demokrata-liberálisok annak reményében adták ki a több ezer hamis igazolványt, hogy utcai támogatásuk lesz, és felhasználhatják ezeket az embereket a politikai harcban.

Kitüntetés a Reménység Házának
Húszéves a Reménység Háza, a brassói magyarság közösségi központja, számos kulturális, ifjúsági és szociális esemény otthona. Vasárnap ünnepi ökumenikus istentiszteleten Ezüstfenyő Díjat adott át a brassói magyarság szolgálatában álló intézménynek Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. A politikus szerint a Reménység Háza hagyományőrző és közösségformáló ereje a nyitottság jegyében megszervezett rendezvényeknek, programoknak köszönhető, melyek immár két évtizede lehetőséget adnak a magyar vonatkozású kulturális igények kielégítésére.