DRÁGUL A HÚS ÉS A TEJ. A közeljövőben jelentős élelmiszerdrágulás következik be – írja a Gândul. A baromfihús ára akár 20 százalékkal is megugorhat annak dacára, hogy a nyár folyamán, az ősz elején már1–1,5 lejjel drágult. A termelők azt állítják, hogy legkevesebb 15 százalékkal kellene emelniük az árakat, hogy ne veszteségre dolgozzanak, mert a takarmányárak az elmúlt hónapokban 30–35 százalékkal nőttek. A szakemberek szerint a tej- és tejtermékeknek is október folyamán legalább 20 százalékkal emelkedik az áruk.
LESZ GÁZ. A Petrom kőolajipari vállalat vezérigazgatója szerint az évtized vége felé kezdődhet a Fekete-tenger kontinentális talapzatán talált jelentős földgázlelet kitermelése. Tavaly decemberben kezdték a próbafúrásokat a koncessziós területen az amerikai Exxon Mobil romániai leányvállalatával együttműködve. Hozzátette: az eddigi kutatások alapján úgy becsülik, hogy 42–84 milliárd köbméter közötti a térségben fellelhető földgáztartalék, ami tíz évre fölöslegessé teheti Románia számára a földgáz importját. (Székelyhon)
NÁLUNK A LEGTÖBB A KÉTKEZI MUNKÁS. Az Eurostat felmérése szerint Romániában a lakosság 29 százaléka mezőgazdasági munkát végez, az unióban ez az arány átlagosan 5 százalék. Ezzel szemben a szolgáltatásokban „csak” a lakosság 43 százaléka dolgozik, miközben uniós szinten ez az arány átlagban 70 százalékos. Románia első helyen szerepel a kétkezi munkát végző alkalmazottak szempontjából is. A hazai munkavállalók 49,3 százaléka végez kétkezi munkát, az Európai Unió szintjén ez az arány csak 24,4 százalék. Romániában az alkalmazottak átlagosan 41 órát dolgoznak hetente, ez kicsivel meghaladja az uniós átlagot, ami 40,4 óra. (Erdély Ma)
KI ANGLIÁBÓL. A brit külügyminiszter bejelentette, hogy a kormány megpróbálja fékezni azt a hatalmas emigránshullámot, mely egyre jobban ellepi a szigetországot, s azt ajánlja az Európai Uniónak, hogy vezessenek be bizonyos korlátokat ennek megállítására. A román lapok tudni vélik, Nagy-Britannia elsősorban a román és a bolgár beutazóktól kíván szabadulni. Terveik ellenkeznek az uniós alapelvekkel, de David Cameron miniszterelnök már jelezte: kormánya újra szeretné tárgyalni az EU és Nagy-Britannia kapcsolatát. (România liberă)
MEGMÉRTÉK A BOLDOGSÁGOT. A londoni New Economic Foundation kiadta a Világ Boldogságindexét (HPI), amelyről az elemzők az állítják, hogy pontosan méri a boldogság elvont fogalmát. A rangsor összeállításánál a mindennapos életkörülményeken túl (élethossz, vagyon, vásárlóerő) a fenntarthatóságot is mérték, vagyis azt, hogy egy-egy polgár milyen ökológiai lábnyomot hagy. Eredményeik szerint az első 10 helyen közép-amerikai és karibi országok szerepelnek. A 151 állam közül Románia a középmezőnyben, a 75. helyen végzett, Magyarországot a 103. helyre sorolták. Az ENSZ hasonló listája érdekes módon teljesen különbözik a fentiektől, ott a tehetősebb országok kerültek az élre. Az első helyet Norvégia, a másodikat Ausztrália, míg a harmadikat Hollandia szerezte meg. A 187 országot felsoroló listán Románia az 50., míg Magyarország a 38. helyen végzett a 2011-es adatok szerint. (HVG)
