A fafaragás bűvöletében

2007. december 12., szerda, Riport

Az alsócsernátoni Réti Zoltán neve nem ismeretlen szűkebb pátriájában, Felső-Háromszéken, de még nem is annyira közismert, mint a Haszmann fivéreké. Nehéz is hírnévre szert tenni egy olyan faluban, ahol a Haszmann nevet azonosítják a fafaragással.

Réti Zoltán szerény ember, soha életében nem vágyott babérokra, elismerésre, végezte a dolgát, szabad idejében szenvedélyének hódolt és hódol a mai napig is. 1959-ben született Cserná­tonban. Az elemi iskola elvégzése után a kézdivásárhelyi akkori Faipari Szakkö­zépiskolába került, ahol megismerkedhetett a famegmunkálással. 1978-ban érettsé­gizett. A katonai szolgálat után a szigetelőgyárban dolgozott, majd 1982 szeptemberében a mostani Bod Péter Tanítóképzőbe került oktatómesternek. A katedrája a Molnár Józsiás Általános Iskolában volt. A faipari osztályok megszűnése után, 1992-ben a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központhoz került, ahol 2007. szeptember elsejéig volt faipari oktatómester, akkor egyik napról a másikra munkanélkülivé vált.

Az asztalosság Réti Zoltán számára nem volt idegen, hiszen édesapja asztalosmesterként élte le az életét, tőle tanulta el a mesterség alapfogásait. 1994-ben bekövetkezett korai halála után fia folytatta a mesterséget. Az asztalosság mellett a fafaragás iránt is vonzalmat érzett, ezért már gyermekkorában vésőt vett a kezébe. A Réti-porta előtt álló nagy székely kapu 1983-ban készült. 1976-ban, tizedik osztályos korában elvégezte a csernátoni népfőiskola faragászati tanfolyamát. Azóta még készített pár székely kaput, de vallomása szerint a népi bútorkészítés áll hozzá a legközelebb, azt kedveli a legjobban. Lakását az általa faragott bútorokkal rendezte be. Huszonöt év alatt számtalan használati tárgyat, kopjafát, sulykolót és több kisebb méretű szobrot is faragott. Az utóbbiak népi mesterembereket ábrázolnak. Egy darab hasábfából három méter hosszú, huszonöt szemű láncot is készített, amelybe belevéste Székelyföld nagyjainak a nevét Dózsa Györgytől Jakabos Ödönig. Egyéni kiállítása még nem volt, de most már eldöntötte: 2008 szeptemberében, az őszi sokadalomkor a Vigadóban bemutatkozik a nagyközönségnek. Tanítványai közül többen jegyezték el magukat a fafaragás mellett. Réti Zoltán a gelencei Pete Attilát említette elsőként, akire a legbüszkébb. Munkái az évek során nem csak Magyarországra, hanem Hollandiába, Ausztráliába és Kanadába is elkerültek. Tisza István unokájának is faragott függönytartót. Azt csinálom, amit szeretek — vallja Réti Zoltán.

Hozzászólások
Szavazás
Mely párt jelöltjeit támogatja a vasárnapi önkormányzati választáson?











eredmények
szavazatok száma 612
szavazógép
2007-12-12: Riport - Farcádi Botond:

Bodoki sütemény a benzinkutaknál

Patyolatfehér köpenybe öltözött asszonyok, barátságos férfi fogad a bodoki ErPék vállalat műhelyében. A tágas helyiség közepén álló asztal mellett gyúrják-formálják a tésztát, Barta Dalma, a vállalat vezetője pedig büszkén mutatja az immár kész termékeket.
2007-12-12: Riport - Iochom István:

Ötven évig vágta a disznókat (Dávid István torjai nyugdíjas visszaemlékezései)

1921. szeptember 24-én születtem Torján. Édesapám negyvennyolc éven át mészáros volt. Torján három helyen volt mészárszéke. Amikorra én felcseperedtem, már meg volt öregedve, mert én a második feleségétől születtem.