Megkezdődött az amerikai elnökjelöltek végső csatája

Barack Obama elnök 48 óra alatt hat államot keres fel, de levegőbe emelkednek a Mitt Romneyt, az alelnökjelölteket és a korteskedő családtagokat szállító különgépek is. Az egymás ellen küzdő kampányszervezetek és „független” támogatóik dollármilliókat kívánnak áldozni televíziós hirdetésekre annak érdekében, hogy a finisben dűlőre vigyék végre a Fehér Házért folyó vetélkedést. A közvélemény-kutatások szerint a verseny rendkívül kiélezett, de a tendenciák azt mutatják, hogy Romney, aki sokak meglepetésére megnyerte az első elnökjelölti tévévitát, a hónap elejétől kezdve lendületet nyert, és támogatottsága azóta felfelé ível. Mivel azonban az amerikai elnökválasztást nem az országosan, hanem az egyes államokban leadott szavazatok száma dönti el – ezek alapján áll majd össze a legfőbb tisztségviselőt megválasztó elektori testületet –, a kampányháború elsősorban az „ingaállamok”, a bizonytalan államok szavazóit veszi célba.
Romney, aki a republikánus előválasztási kampány során – alapvetően az ultrakonzervatív Tea Party mozgalom gyanakvásának megnyugtatására – szigorú konzervatívként jellemezte magát, megpróbál a pártok között megegyezésre törekvő centristaként fellépni. Oba­ma abban bízik, hogy a második és a harmadik tévévitában elért győzelmével maga felé tudja billenteni a mérleg nyelvét. A sikerhez Romneynak az „ingaállamok” közül – számukat a különböző elemzések 7 és 11 közé teszik – többen kell győznie, mint Oba­mának, aki a hónap kezdetéig csaknem valamennyiben magabiztosan vezetett. A republikánusok a kampány utolsó két hetében megpróbálják megtörni az elnök „középnyugati falát”, amelynek fő pillérében, Ohióban Obama előnye a korábbi kétszámjegyűről 6 százalékpontra csökkent. Mi több, a Romney-tábor számára remény csillant meg olyan, korábban bevehetetlennek tűnő államokban is, mint Pennsylvania, New Hampshire és Nevada.
A küzdelem annyira kiélezett, hogy már az a lehetőség is felmerült, hogy azt az 538 fős elektori testületbe mindössze 4 tagot delegáló, demokrata többségű Maine állam egyetlen választókörzete fogja eldönteni. Maine ugyanis Nebraska mellett az egyetlen olyan állam, amelynek elnökválasztó elektorait nem a győztes mindent visz, hanem az arányos képviselet elve alapján választják ki. Így elvileg egy republikánus „kakukktojás” is bekerülhet a demokrata állam elektori küldöttségébe. Arra, hogy a maine-i küldöttség ne egypárti legyen, eddig még nem volt példa.

Barack Obama következetlenséggel vádolta republikánus kihívóját, Mitt Romneyt, aki viszont határozatlannak állította be a Fehér Ház jelenlegi lakóját hétfőn, az amerikai elnökjelöltek harmadik és egyben utolsó televíziós vitájában, amelynek fő témája a külpolitika volt. A vitázók olykor most is egymás szavába vágtak, és kétségbe vonták egymás állítását, de a polémia hevessége jóval alatta maradt a már-már a durvaság határát súroló második szópárbajnak. Obama felrótta riválisának, hogy nem az al-Kaidát, hanem Oroszországot nevezte az Amerikát fenyegető első számú veszélynek, és hogy az irakitól az afganisztáni kivonulásig egy sor kérdésben folyamatosan változtatja  álláspontját, Romney pedig a jelenlegi kormányzat gazdaságpolitikáját hibáztatta Amerika presztízscsökkenéséért, Obama határozatlanságát pedig azért, hogy a kezdetben biztató közel-keleti változások az iszlamista szélsőségesek befolyása alatt negatív irányba fordultak.