Nincsenek megelégedve a megye parlamenti és szenátusi képviselőinek eddigi munkájával, nem érezték, hogy támogatják őket Bukarestből. Az egyetlen, aki minden kérésükre kedvezően reagált, a Hargita megyei Tánczos Barna – mondta Ötvös. Sokkal jobb hozzáállást várnak el – szögezte le. A megbeszélésről egyetlen RMDSZ-es képviselőjelölt, Markó Attila hiányzott.
Tekintettel arra, hogy érdekelt a mezőgazdaságban, elsőként Olosz Gergely képviselő, szenátorjelölt mutathatta be eddigi politikai tevékenységének agrárvonzatát. Nem az a fajta vagyok, aki újságokban kérkedik azzal, amit tesz, de sok esetben konzultáltam a gazdákkal – kezdte beszédét. Beszámolt arról, hogy október folyamán a burgonyatermelők érdekében a miniszterelnöknél lobbizott, főként a burgonyaimport csökkentéséért, ideiglenes felfüggesztésért. A helyzet javulásában nem bízik. Választások előtt csak ígéretek lesznek, nem bízom ezekben az emberekben – mondta az agrártárca vezetőségére utalva.
Márton Árpád képviselő az agrárkamara-törvény előkészítésében végzett munkájáról beszélt. Sokat vitatkozott, de a kamarák mégsem a gazdák alulról felfelé való önszerveződésével fognak létrejönni – mondta. A megszűnt „traktoriskola” lehetséges újjászületéséről szólva elmondta: ez a következő mandátum első éveinek feladata.
A felszólalók közül egyedül Klárik László megyemenedzser, az Erdővidéket, Sepsiszéket és Olt mentét magában foglaló szenátori választókörzet jelöltje állt elő konkrét tervekkel. Az egyre aggasztóbb méreteket öltő vadkárokról szólva elmondta: a kártérítés nehézkes, de lényegében sokkal fontosabb a megelőzés. Kormányprogramot kell kidolgozni, mely villanypásztorok kihelyezését támogatná. Nem a termőföldet kell bekeríttetni a gazdákkal, az erdőszéleken, a vadak útjába kell felállítani a villanypásztorokat – pontosított.
A problémák feltérképezése, a lehetséges megoldások szempontjából nagyon fontos, hogy a gazdák szervezettek legyenek, ez Kovászna megyében működik is – értékelte Klárik. Kijelentette: a nyugati országokkal szemben másodrendűek a hazai gazdák, de a helyzet kialakulásáról az állam is nagymértékben tehet, nincs kihasználva minden lehetőség a hazai támogatásokat illetően. Például törölni lehetne a luxusadót a mezőgazdaságban használt gázolaj, elektromos áram árából, pénzt lehetne juttatni a gazdáknak az állatjóléti támogatásokkal is. Mindehhez akarat kell, szükség van a rendszer megváltoztatására, a támogatásokat itthon is európai szintre kell emelni – szögezte le Klárik.
„A székely gazdák kiemelt támogatása több, mint gazdasági vagy szociális kérdés. Ha a gazdáknak nem fogja megérni termelni, földjeiket idegeneknek fogják eladni. Zsellérek leszünk a saját ősi földünkön” – hívta fel a figyelmet a lehetséges jövőre.
Fejér László képviselőjelölt a pályázatok elkészítésében ígért támogatást a gazdáknak, Thiesz János orbaiszéki jelölt úgy értékelte: Bukarestben csak akkor tudnak tenni a gazdák érdekében, ha ismerik ezek problémáit. Ezért nagyon fontos, hogy a politikum minél gyakrabban konzultáljon a gazdatársadalommal – jelentette ki.
A párbeszéd fontosságát Tamás Sándor megyeitanács-elnök is hangsúlyozta. Az elhangzottakból kitetszik, hogy a parlamentben dolgoznak a gazdákért is, ám az információáramlás hiánya miatt erről nem tudnak az érdekeltek – mondta. Tamás ugyanakkor kijelentette: a következő kormányalakításnál az agrártárca egyik államtitkárának magyarnak, székelyföldinek kell lennie.