November 18-án lesz ötven éve, hogy a Novij Mir orosz irodalmi folyóiratban megjelent Alekszandr Szolzsenyicin első regénye a Gulagról. Az Ivan Gyenyiszovics egy napja megjelenésének közelgő évfordulója alkalmából a Nobel-díjas orosz író özvegyét a múlt héten fogadta Vlagyimir Putyin.
Natalja Szolzsenyicina az alkalommal élve az iskolai irodalomórák számának radikális csökkentését kifogásolta az orosz államfőnél, aki udvariasan ígéretet tett arra, hogy megvitatja a kérdést az oktatási minisztérium szakembereivel. Az orosz iskolákban a korábbi öt helyett jelenleg hetente csupán két irodalomórát tartanak. A neves orosz író özvegye szerint ez hatalmas veszélyt jelent az ország egységére. Szolzsenyicina arra hivatkozott, hogy korábban Oroszországban az emberek, és nem feltétlenül csak az értelmiségiek, valamennyire ismerték Puskint, Gribojedovot, szabadon tudtak idézni az irodalmi művekből, és megértették egymást.
„Az Ivan Gyenyiszovics egy napja úgy kell nekünk, mint a feledékenység elleni gyógyszer. Hiszen a feledékenység mégiscsak a gyenge ember, a gyenge társadalom és a gyenge állam betegsége. Ezért mindenképpen emlékeznünk kell a jóra és a rosszra is” – fogalmazott Natalja Szolzsenyicina. Megjegyezte, hogy bár az 1962-ben megjelent Szolzsenyicin-regény régóta része az orosz tananyagnak, a Nobel-díjas író 1973-as regénye, A Gulag szigetcsoport csak ajánlott olvasmány az orosz iskolákban. Ráadásul a diákok az utolsó évben, a 11. osztályban ismerkednek a sztálini munkatáborok rendszerének történetével.
Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin (1918–2008) orosz író Sztálin és a szovjet rendszer bírálatáért 1945-től tizenegy évet töltött börtönökben és munkatáborokban. 1970-ben nyerte el az irodalmi Nobel-díjat. A Gulag szigetcsoport című regénye miatt 1974 februárjában megfosztották szovjet állampolgárságától és kiutasították az országból. 1990-ben kapta vissza állampolgárságát, de csak 1994-ben tért haza. 2008-ban halt meg Moszkva környéki villájában, síremléke a moszkvai Donszkoj kolostor temetőjében áll.
