A magyar és a szerb köztársasági elnök megállapodott abban, hogy közösen fog fejet hajtani a jövő évben az 1944–45-ös titói megtorlások vajdasági áldozatai előtt. Áder János a tegnapi budapesti megbeszélésen felajánlotta Tomislav Nikolićnak, hogy ezt követően – akár már másnap – egy másik helyszínen méltó módon megemlékeznek az 1942-es újvidéki „hideg napok” áldozatairól is.
Áder János történelminek minősítette a megállapodást, tekintettel arra, hogy a két ország történelmében ez egy nyitott kérdés, amelyet le kell zárni. Úgy vélte: ha a két eseményre sor kerül, azzal régi vágya teljesül a Szerbiában élő szerbeknek és magyaroknak, lezárható lesz a történelemnek ez a fejezete, és a történészekre maradna annak tisztázása, hogy mi történt azokban az időkben. Az államfő hangsúlyozta: a közös főhajtással szeretné nyomatékosítani azt a gesztust, amelyet elődje, Sólyom László néhány évvel ezelőtt már megtett.
Az 1942-es újvidéki razziák során, az úgynevezett „hideg napok” idején horthysta csendőrök több mint háromezer szerbet és zsidót végeztek ki, és két évre rá a titói hatalom megtorlásai során némely becslések szerint tízszer ennyi magyar halt meg a Délvidéken.
„Fejet hajtunk mindenki előtt, elítéljük a népünkből azokat, akik bűntényeket követtek el, a gyerekeink számára pedig megnyitjuk a lehetőséget, hogy új életet éljenek” – hangoztatta Tomislav Nikolić, hangsúlyozva, hogy a politikai vezetőknek a nyitott kérdéseket rendezniük kell, mert ezzel tartoznak saját népüknek.
Áder János szerint a szerb–magyar kétoldalú viszonyra az erősödő gazdasági és javuló kulturális kapcsolatok jellemzőek, illetve a reménybeli integrációs együttműködés. A két ország közötti árucsere-forgalom mára elérte a válság előtti szintet, és vannak további lehetőségek a gazdasági kapcsolatok fejlődésében. A kulturális kapcsolatok élénkülését mi sem bizonyítja jobban – folytatta –, mint a rövidesen Belgrádban megnyíló magyar kulturális központ, a Magyar Ház. Áder János közölte: Magyarország ezentúl is támogatni fogja, hogy Szerbia mihamarabb az Európai Unió teljes jogú tagjává váljon, és kész megosztani integrációs tapasztalatait. Nikolić szerint Szerbiának erre szüksége van. A szerb elnök hangsúlyozta, országa a májusi választások után úgy határozott, hogy nyitott lesz a barátaihoz, előveszi és megoldja a szőnyeg alá söpört problémákat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyarországon élő szerbek és a Szerbiában élő magyarok „csodás kapcsolatot” jelentenek a két ország között. „Kötelesek vagyunk, hogy a lehető legjobb életfeltételeket biztosítsuk számukra, bevonjunk őket demokratikus folyamatokba, és biztosítsuk számukra a kollektív emberi és kisebbségi jogokat” – hangoztatta Nikolić. Ismételten leszögezte: Szerbia sosem fogja elismerni Koszovó függetlenségét, viszont nem róhatja fel a baráti országok vezetőinek, hogy úgy vezessék saját országukat, ahogyan szerintük a legjobb a népüknek. Tomislav Nikolić közölte, hogy a budapesti megbeszélésen szó volt az úgynevezett „temerini fiúkról” is, akiket súlyos börtönbüntetésre ítéltek egy szerb férfi kegyetlen bántalmazása miatt. Az elítéltek amnesztiájával kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva annyit mondott, hogy hamarosan tájékoztatják a nyilvánosságot a részletekről.
„Ha valami nincs összhangban az alkotmánnyal, akkor azt módosítani kell, hogy összhangban legyen. A Vajdaság alkotmányos autonómiáját senki sem fogja veszélyeztetni” – szögezte le a szerb államfő az alkotmánybíróság májusi, nagy visszhangot keltő döntése után kialakult ellentmondásos helyzetre vonatkozó újságírói érdeklődésre válaszolva. Ugyanis a testület alkotmányellenesnek minősítette a Vajdaság autonóm tartomány hatásköreinek egy részét. Nikolić hangsúlyozta, hogy Szerbiának új és modern alkotmánya van, amelyet népszavazáson támogattak az állampolgárok.
