A laudációban elhangzott, hogy Brînduşa Armanca 2006 óta fáradhatatlan odaadással szolgálta a két ország közti kulturális kapcsolatok építését. Mindenkori célja volt a közös út keresése, a számtalan rendezvény és ünnepi esemény során nyitott volt minden közös kezdeményezésre. Az igazgatónő kulturális diplomataként valódi missziót teljesített. A Román Kulturális Intézet szeptember közepén hozta nyilvánosságra, hogy mandátumuk lejárta előtt lecseréli a budapesti és a varsói román kulturális intézmény vezetőségét. Brînduşa Armancát a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete Pro Amicitia-díjjal tüntette ki 2005-ben.

Többnyelvűség Kárpátalján
 Látható kétnyelvűség: nyelvpolitika képekben címmel Kárpátalja hagyományos többnyelvűségének köztéri megjelenítését bemutató poszterkiállítás nyílt tegnap Beregszászon a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A tárlat a régió többnyelvűségét a nyilvános nyelvhasználat szempontjából mutatja be. A kiállított poszterek, a rajtuk látható képes levelezőlapok, fotók, dokumentumok azt szemléltetik, hogy az 1867-től napjainkig terjedő időszakban miként jelennek meg a régióban használatos nyelvek a szimbolikus térben. A kiállításra látogatók tájékozódhatnak arról, hogy mennyire volt vizuálisan érzékelhető a régió hagyományos többnyelvűsége. Megtudhatják azt is, hogy az épp aktuális államnyelv mellett lehetőség nyílt-e a kisebbségi nyelvek használatára a közéletben, a hivatalokban és az ügyintézésben.

A Déli Áramlat Szlovéniában
A szlovén Plinovodi és az orosz Gazprom képviselői aláírták az orosz fővárosban a végleges befektetői megállapodást a Déli Áramlat gázvezeték 266 kilométeres szlovéniai szakaszának megépítéséről. A beruházás több mint egymilliárd euróba kerül. A vezeték az olasz Tarviziónál évente 22 és fél milliárd köbméter gázt lesz képes továbbítani. Ma írják alá a Déli Áramlat gázvezeték Fekete-tenger alatti szakaszának megépítéséről szóló végleges befektetői szerződést, az építkezés december 7-én megkezdődik.

Támogatják Egyiptomot
Az Európai Bizottság 120 millió euróval támogatja Egyiptomot, és az összegből 70 milliót a munkahelyteremtésre, 50 milliót pedig a szakképzésre szánnak. A brüsszeli testület szerint a pénznek köszönhetően már rövid távon több mint 80 ezer ember juthat munkához kisebb infrastrukturális beruházásokon keresztül Egyiptom legszegényebb részein. A bizottság közleménye kifejti, hogy főleg építési munkák és közszolgáltatások kiépítése valósulhat meg, aminek köszönhetően javul a legelesettebbek életminősége. A képzésre fordítandó összeg elősegíti, hogy a munkaerő-piaci kínálat jobban megfeleljen a kereslet elvárásainak és az ország új gazdasági és társadalmi igényeinek. Kétmillió diák lehet ezeknek a támogatásoknak a haszonélvezője, amelyek főleg az idegenforgalom területére összpontosulnak.