Megkerülhetetlennek kell lennie a magyar érdekképviseletnek a parlamentben ahhoz, hogy a magyarság népességarányosan jusson költségvetési forrásokhoz, és támogathassa szórványintézményeit – hangsúlyozta Kelemen Hunor a Magyar Szórvány Napja alkalmából rendezett brassói konferencián. Az RMDSZ elnöke szerint a szórványmentésben a két évtizedes stratégiaírás után eljött a pragmatikus cselekvés ideje.
A szövetség szórványmenedzser-szolgálatot indított, 14 szórványkollégium működését támogatja, és a Székelyföld–szórvány partnerség kiépítésével próbálja megakadályozni a településeiken tíz százalék alatti arányt képviselő, elszórtan élő magyarok beolvadását a többségi nemzetbe. „Aki szórványt épít, az tömböt ment” – jelentette ki; amennyiben a szórványmagyarság lemorzsolódik, a tömbben élő magyarság „széle” kezd majd szórványosodni.
A magyar szempontból szórványnak minősülő kilenc erdélyi megye képviselőinek részvételével rendezett konferencia házigazdája, Kovács Attila megyei RMDSZ-elnök arról beszélt, hogy a szórványmagyarság nem engedheti meg magának a pártosodást. Brassó megye magyar lakossága ötvenezerről negyvenezerre csökkent az utóbbi évtizedben, de a drámai fogyás ellenére eddig volt ereje képviselőt juttatni a városi, a megyei önkormányzatba és a parlamentbe is. Ha azonban a politikai megosztás miatt nem lesz már képviselője a szórványnak, az a fogyást is felgyorsítja, ezért a magyarság számára az igazi népszámlálás a december 9-i parlamenti választás lesz – figyelmeztetett.
Az RMDSZ 2011-ben döntött arról, hogy Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésnapján, november 15-én évente megszervezi a Magyar Szórvány Napját. Az első rendezvénysorozat házigazdája Hunyad megye volt. Brassóban tegnap magyar, román és német nyelvű emléktáblát is avattak a 125 éve született Áprily Lajos szülőházán, ahol most egy magyar és öt román család él – mindegyikük szívesen fogadta az emléktáblát, amelyet a helyi EMNP-vezetők is megkoszorúztak. Áprily Lajos nevét egy utca és a magyar tannyelvű főgimnázium is viseli, ennek vezetősége tegnap elsőként vehette át az Örökségünk Őre címet, amiért jelképesen örökbe fogadta az 1923-ban megsemmisült millenniumi emlékmű megmaradt darabját – az RMDSZ ugyanis ez alkalommal indította útjára műemlék-örökbefogadási programját. A Cenk csúcsán 1896. október 18-án az ezeréves magyar állam tiszteletére felavatott, majd a románok által lerobbantott, Árpád-kori harcost ábrázoló kőszobor megmaradt fejrészét néhány éve a brassói evangélikus-lutheránus templomban őrzik, ezt vette át az iskola. A műemlékek örökbefogadásával az RMDSZ magyar közösségi tereket akar kialakítani egy-egy kisközösség – iskola, egyesület, dalárdák, önképzőkör stb. – számára. A következő napokban Medgyesen és Déván kerül sor egy-egy ilyen örökbefogadásra, és rövid időn belül mintegy száz erdélyi magyar műemlék körül alakulhat ki élő közösségi tér.
A brassói szórványünnep az Áprily Lajos Főgimnázium diákszínjátszói és a brassói magyar néptánccsoportok gálaműsorával ért véget.
