Erdélynek valamiféle autonómiát kellene biztosítani – nyilatkozta alig néhány napja Marosvásárhelyen Crin Antonescu, a liberálisok elnöke. S hogy még véletlenül se értsünk többet odavetett szavaiból, mint amennyit szándékában állt mondani, gyorsan hozzáfűzte, hogy különben újjá kell építeni az egész demokrata liberálisok által romba döntött országot, s ebből a szép szándékból minden megye, lett légyen az Moldvában, Havasalföldön vagy Erdélyben, nyerni fog.
Mert a választási kampány szeszélye Antonescut Marosvásárhelyre, a gyönyörű múlt század elején szecessziós stílusban épült, magyar történelmi utalásokkal zsúfolt épületbe vetette, fordított többéves kendőzetlen, agresszív, magyarellenes retorikáján is, és udvarlón szólott a magyar panteonként is tisztelt palotáról, megállapítván, hogy az talán az ország legszebb épülete. S innen már csak bakarasznyit kellett megtennie, hogy kijelentse: hazudik mindenki, aki azt állította róla, hogy képtelen elviselni a magyarokat az országban. És gyorsan eldarálta: elvárja, hogy minden román vezető tartsa tiszteletben az alkotmány első cikkelyét, miszerint ez az ország egységes, független és oszthatatlan nemzetállam. Ismerjük el, ezúttal a román politikus szókapcsolata kimondottan hasznunkra válik. Ezek szerint tőlünk, kik nem vagyunk románok, nem vár ilyesmit a pártelnök.
A szociáldemokraták természetesen felhördültek Antonescu szavain, Mircea Duşa belügyminiszter, aki Hargita megyében pályázik újabb képviselői mandátumra, újra tudatta a nagyvilággal és bukaresti kollégájával, hogy Székelyföldön „másképp ver a románok szíve”, és biztosította őket, hogy a Szociál Liberális Szövetségben még véletlenül sem beszélnek etnikai alapú régiósításról vagy „egyes etnikumok” pozitív diszkriminációjáról, s megnyugtatta az itt kisebbségben élő románokat, hogy a „múlt kísértetei” nem jönnek elő.
Holott már jó ideje előjöttek, s nem a magyar pártok kampányában, hanem a szocdemek és liberálisok gyűlöletkelő, magyarellenes kirohanásaiban vagy az agg történész felhívásában, melyet az tett még felháborítóbbá, hogy e-maileken kormányhivatalnokok terjesztették. S bár Victor Ponta ígéri, ha igaznak bizonyul e vád, nem marad el az érintettek felelősségre vonása, tudjuk, az ilyesmit ebben az országban még az sem gondolja komolyan, aki mondja.
A valamiféle autonómiát kellene biztosítani Erdélynek kijelentés ellenben arra kötelezi a hazai magyar politikai elitet, hogy keresse útját-módját, és szövetségre lépjen azokkal a román politikusokkal, akiknek, miként Sabin Ghermannak, már évtizeddel ezelőtt elegük van az ellenünk központosított Romániából.
