Michael Haneke Szerelem című filmje bizonyult a 25. Európai Filmdíjak szombati máltai gálaestje legnagyobb nyertesének: ez lett a legjobb film, az osztrák alkotó elnyerte a legjobb rendezőnek, a film két főszereplője, Jean-Louis Trintignant és Emmanuelle Riva pedig a legjobb színésznek, illetve színésznőnek járó elismerést.
Haneke már a cannes-i filmfesztiválon is nagy sikert aratott a Szerelemmel: elnyerte a legjobb filmnek járó Aranypálmát. A rendező a valettai díjátadón az európai filmművészet fontosságát méltatva vette át az Európai Filmakadémia (EFA) díját. A 82 éves Trintignant és a 85 éves Riva azonban nem volt jelen, előbbi színházi kötelezettségei miatt maradt távol, utóbbi pedig megbetegedett. A Jagten (Vadászat) című dán film írói kapták az Európai Filmdíjat a legjobb forgatókönyv kategóriájában, Tobias Lindholm és Thomas Vinterberg filmje egy pedofíliával alaptalanul megvádolt pedagógusról szól, a dráma főszereplője Mads Mikkelsen. A legjobb dokumentumfilmnek járó szobrot az Hiver nomade (Téli nomádok) című alkotás rendezője, Manuel von Stürler vehette át, míg a legjobb animációs film a cseh–német–szlovák koprodukcióban készült Alios Nebel lett. A filmkritikusok szövetsége (FIPRESCI) legjobb első filmnek járó díját a holland Kauwboy kapta. Boudewijn Koole alkotása a Fiatal Közönség Díját is megkapta. Román film, a Tudor Giurgiu rendező Superman, Spiderman sau Batman (Superman, Pókember vagy Batman) című alkotása nyerte a legjobb rövidfilmnek járó Európai Filmdíjat, melynek főszereplője a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze, Bogdán Zsolt. A legjobb operatőr Carlo Di Palma-díjával a brit Sean Bobbit gazdagodott a Shame – A szégyentelen című filmben végzett munkájáért. Steve McQueen filmjének vágója, Joe Walker lett a legjobb vágó, míg a legjobb zeneszerzőnek járó elismerést a spanyol Alberto Iglesiasnak ítélték oda a Suszter, szabó, baka, kém című kémdráma zenéjéért. A John le Carré klasszikussá vált regényéből készült feldolgozás díszlettervezőjét, Maria Djurkovicot is Európai Filmdíjjal tüntették ki. A közönségdíj az Hasta la vista című filmé lett, ennek egyik alkotója a színpadon állva kérte meg élettársa kezét.
A ceremónia elején Helena Danielsson svéd producer vehette át az EURIMAGES Európai Koprodukciós Díját. A világ filmművészetében az európai film képviselőjeként véghezvitt munkájáért díjjal tüntették ki Helen Mirrent. A szobrot átvéve az Oscar-díjas brit színésznő visszaemlékezett tinédzserkorára, amikor Michelangelo Antonioni egy filmjét látva rájött, „milyen lehet a film, az európai film”, és eldöntötte, hogy színésznő lesz. Hozzáfűzte, nagyon sokat jelent számára, hogy munkásságát ezzel a díjjal ismerték el. Állva ünnepelték a vallettai gála vendégei az életműdíjjal kitüntetett Bernardo Bertoluccit. Az idős olasz rendező kerekes székben ülve vette át a díjat Marisa Paredes spanyol színésznőtől és Wim Wenderstől, az Európai Filmakadémia elnökétől, akik az európai filmművészet legendás alakjaként, valódi filozófusként méltatták őt. Bertolucci – állapotára utalva – viccelődve megjegyezte: „Talán ez az Életrevalók 2. kezdete.” A francia vígjáték egyik főszereplője ugyanis egy tolókocsis férfi.
A csaknem háromórás díjátadón vetített videobejátszásokban az európai film jeles alakjai – Szabó István, Agnieszka Holland, Volker Schlöndorff, Fatih Akin, Julie Delphy és sokan mások – beszéltek a kontinens filmművészetének jelenéről és jövőjéről. Többen közülük úgy vélekedtek, hogy az európai filmgyártás nem művészeti, hanem forgalmazási gondokkal küzd, nehéz felvenni a versenyt az amerikai stúdiókból érkező filmek dömpingjével, a független filmeknek pedig egyre kevesebb „levegő” jut.
Az Európai Filmdíjakat idén adták át huszonötödször, ebből az alkalomból felidézték az eddigi gálák legemlékezetesebb pillanatait. Az elismeréseket jövőre ismét Berlinben, az EFA székhelyén osztják ki, egy évre rá pedig egy másik európai fővárosban adják át. Andy Vajna, a magyar filmipar megújításáért felelős kormánybiztos a minap jelezte az akadémiának, szeretnék, ha 2014-ben Budapest lenne a gála helyszíne.
