Sokunknak okoz örömet a madáretetőn megjelenő madarak látványa, mozgásuk megfigyelése, nem csoda, hogy széles körben elterjedt és legnépszerűbb védelmi feladattá vált a téli madáretetés.
Madáretetőt lehet elhelyezni: erkélyeken, ablakok párkányain, kertekben, parkokban, hétvégi házaknál, tavak mentén, erdőkben; célja, hogy télen a táplálékban szűkös időszakon átsegítse a madarakat.
Konyhaablakba teszem ki a madáretetőt, a fagyok beálltával feltöltöm, és tavaszig gondoskodom, hogy ki ne fogyjon belőle az eledel. Zömében széncinegék, verebek járnak rá, de volt vendégem már kékcinege, barátcinege, csuszka, zöldike, meggyvágó, balkáni gerle, és egy szarka is meglátogatott, bizonyára a kifüggesztett szalonna keltette fel kíváncsiságát.
Az utóbbi években alkalmi madáretetést is végzek, amit sétával kötök össze. Több sétaútvonal is van a városban, amelyet rendszeresen bejárok, ilyenkor magammal viszek némi magkeveréket és alkalmi helyekre kiszórom, mindig annyit, amennyit a madarak egyszerre elfogyasztanak, így nem kapnak rá az etetésre. Az alkalmi madáretetésnek is megvannak a maga szépségei, először is kint a szabadban, a friss levegőn, derűs napon vagy havazóban megfigyelni a madarakat egyedi élményt jelent, és nem utolsósorban a séta jót tesz az egészségnek.
Mind a téli madáretetőn, mind az alkalmi etetésnél a madaraknak fekete napraforgómagot adjunk, amit összekeverhetünk a kereskedelemben kapható pintyeledellel, továbbá tehetünk még a madáretetőre dióbelet, tökmagot, nyers szalonnát, madárkalácsot, séták során pedig bokrokra almát, körtét húzhatunk nyársra.
