A kalapos gombák télen életfeltételeik hiánya miatt nem jelennek meg a felszÃnen. Ritka kivételként mégis néhány nemcsak megjelenik, hanem igényli az alacsony hÅ‘mérsékletet. A már bemutatott kései laskagomba mellett ilyen a téli fülÅ‘ke.
Ugyan a nagy fagyokban leáll a növekedése, de az idÅ‘járás enyhülésével újra nekilendül. Gombánk a hó alatt is jól érzi magát. ÉlÅ‘ vagy elhalt faanyagon találunk rá, mézsárga kis- vagy közepes méretű kalapja alatt lemezei halványsárgák, szÃvós tönkje barna, az alja felé egyre sötétebb szÃnű. Bár kissé halszagú, de ez elkészÃtése alatt eltűnik. Finom, ehetÅ‘ gomba, de tönkje igen szÃvós, ezért ezt ne tegyük elkészÃtendÅ‘ ételünkbe. Leginkább lombhullató fák (fűz, nyár, kÅ‘ris, bodza stb.) tönkjén vagy ezek körül találunk rá.
Gasztronómiai értékén kÃvül gyógyhatású gombaként is ismert. Japánban – a nálunk üzletekben vásárolható shii-take gombán kÃvül – több száz tonna mennyiségben termesztik a téli fülÅ‘két gyógyÃtó céllal. Bizonyos rákbetegségek (szarÂkóma, melanóma, adenokarcinóma, tüdÅ‘karcinóma) kiegészÃtÅ‘ kezelésére ajánlják a távol-keleti országban. FunÂgicid, baktericid hatásán kÃvül trombózis megelÅ‘zésére is használják kivonatát (de házi használat esetén arra figyelmeztetnek, hogy erÅ‘teljes vérrögoldó hatása miatt, következményeit tekintve, akár káros is lehet).
Gyakorisága késztesse arra olvasóinkat, hogy téli kirándulásaikon keressék ezt a kisebb-nagyobb csoportokban megjelenő gombát, és sokoldalú hasznának ismeretében szedjék kosarukba!