Az utca hangja

2012. december 7., péntek, Nyílttér

BALÓ KINGA, PÁL MATILD, KOMPORÁLY ISTVÁN, PETŐ HAJNAL, Magyarhermány.  Mivel az idei év nagyon aszályos volt, kénytelenek voltunk a lovakat legelni engedni a mezőre, hogy valahogy átvészeljük a telet. Reggel kiengedtük őket, és este mindig utánuk mentünk. November 22-én  hiába, mert mind a tizennégy lónak nyoma veszett. Azóta is mindennap keressük őket, a rendőrség is nyomoz, egyelőre eredménytelenül.

Hasonló eset történt idén júliusban is, amikor nyolc ló tűnt el a magyarhermányi le­gelőről, és a mai napig nincs hír róluk. Nem tudjuk, a környéken mi a helyzet, de falun a lovak az emberek megélhetésének szigorú feltételei, és a gazdasági válság idején különösen súlyos csapás az elveszítésük. Úgy érezzük, hogy valamilyen szervezett banda áldozatai vagyunk, ezért kérünk mindenkit, aki valamilyen információval segíteni tud, tegye meg, mert ha nem kapják el a lótolvajokat, más települések gazdái is a mi sorsunkra kerülhetnek.
KOVÁCS HAJNAL, Sep­si­szentgyörgy. Nem akarjuk a polgármester lemondását, és ha mindenki így dolgozna az RMDSZ-ben, biztosan mindenki a tulipánra szavazna. De sajnos nem sok eredményt tudnak felmutatni, például azt sem sikerült elérniük, hogy visszakapjuk az eltűnt tévécsatornákat. Elvették a hírTV-t, megvetették a Digi-dobozt, mert attól fog menni az Echo TV, de azt is kivették – hát megvan a véleményem a magyar érdekképviseletről (tisztelet a kivételnek). Miért nem lehet mások véleményét is meghallgatni, főleg, ha jó célt szolgál? Miért nem lehet együtt harcolni, küzdeni igazságunkért, szabadságunkért?
FERENCZ BÉLA, Sepsiszentgyörgy. Sokat beszélnek mostanában az autonómiáról, jó példákat is ismertetnek – Dél-Tirol, Katalónia, az északi országok megvalósításait e téren –, de arról némelyik  szónok megfeledkezik, hogy az erdélyi magyarságnak fele sem él a Székelyföldön, tömbben, a nagyobbik rész kisebbségben küzd a megmaradásért, és az RMDSZ az, amely ezt a nagy közösséget összefogja. Meg tudta vetni a lábát a parlamentben, nyelvi jogokat harcolt ki, és pénzt is szerzett európai pályázatokból és Bukarestből, mert nemcsak igével él az ember. Több száz munkahelyet is teremtettek, és újabbak is kilátásban vannak. Ezek konkrétumok, nem csak beszédek, és szerintem az autonómia létrehozásáért is dolgoznak.
PAKUCS ETELKA, Nagyborosnyó. Valahányszor Hajdúszo­boszlón járok, mindig megállok honfitársunk szobra előtt. A felirat szerint Pávai Vajna Ferenc (1886–1964) a termálvizek felfedezője. Ő is, mint annyi más székely ember, azért indult el a világba, hogy tudományának – geológus volt – hasznát vegye. Most Európa legnagyobb fürdőjének főbejáratánál áll, és az emberek úgy tudják, hogy koldusszegényen halt meg, a kincset, amit megtalált, nem állt módjában kamatoztatni. Megtette más, de az ő nevét viseli a palackozott gyógyvíz... Az idén koszorút is elhelyeztünk a szobránál, a Venczel Anna vezette székely dalkör pedig néhány éneket adott elő, kiváltva ezzel a járókelők érdeklődését. Ennyit minden honfitársunk megérdemel, akinek munkája máig hatóan javunkra válik.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 761
szavazógép
2012-12-06: Közélet - :

Erdély Hangja – második elődöntő

December elsején tartották a kézdivásárhelyi Vigadó színháztermében az Erdély Hangja tehetségkutató verseny második elődöntőjét, ezúttal szinte telt ház előtt.
2012-12-07: Nyílttér - Gyila Sándor:

Tertiam non datur! (Álláspont)

Vajon mi lehet az oka az er­délyi magyar rövidlátásnak? An­nak, hogy egyre nehezebben vesszük észre a fáktól az erdőt? Annak, hogy miközben anyaországunk (ha­tárain kívül rekedt magyarsága iránt elkötelezett) kormánya egyértelmű jelét adja: ő az Erdélyi Magyar Néppárt iránt érez bizalmat, még mindig van esély, hogy a Mári nénik és János bácsik, de az erdélyi magyar (szavazóképes) fiatalság is a tulipánra csapja a pecsétjét.