A történelem folyamán már rengetegszer megjósolták a világvégét, és az önjelölt prófétákat soha nem zavarta, hogy nem teljesültek a jóslatok. Az előrelátóbbak, persze, távoli jövőbe helyezték a világvégét, így csak évszázadokkal később derült ki rettegő hívők számára, hogy valamit félreérthetett az istenített jós.
Korrupt asszírok és 666
Az egyik legkorábbi világvége-jóslat egy időszámításunk előtt 2800-ban készült asszír agyagtáblán olvasható: lényege, hogy a világban a megvesztegetés és a korrupció olyan általánossá vált, hogy gyorsan közeleg a világvége. A világnak olyannyira nem lett vége, hogy alig négy évszázaddal később Asszíria virágzó nagyhatalom lett, és a Közel-Kelet nagy részét uralma alá hajtotta. A birodalom végül tizennyolc évszázaddal élte túl a jóslatot, időszámításunk előtt 612-ben a babiloniak lerohanták őket.
A korai keresztények híres világvégevárók voltak, sokszor várták Biblia által is megjósolt, biztosnak hitt armageddont. Először rögtön a keresztény vallás kialakulása után, aztán egy évszázaddal később, majd a 300-as és 400-as években, és gyakorlatilag minden évszázadban egészen 1000-ig. Az ezres évtől még II. Szilveszter pápa is megijedt, az Antikrisztus eljövetelét is ekkorra várták, a legendák szerint Szent István királyt emiatt koronázták meg 1001-ben, és nem egy évvel korábban.
Az ezredforduló és a számtalan elmaradt világvége sem tántorította el a keresztényeket az armageddonos jóslataiktól. 1184-ben és 1366-ban az Antikrisztust várták, 1284-ben pedig az akkori pápa szerint azért kellett volna véget érnie a világnak, mert 666 év telt el az iszlám megjelenése óta. Nem maradhatott ki 1666 sem a sorból az ijesztő 666-os szám miatt. A leghíresebb jóslat talán Nostradamushoz kapcsolódik, a francia reneszánsz híres alakja négysoros versekben jósolta meg, mi vár az emberiségre. Elég homályosra sikerültek ezek a versek, így csak azt nem lehet belemagyarázni, amit nem akarunk. Nostradamus szerint 1999 júliusában vagy augusztusában lett volna vége a világnak. A csalódott hívők a világvége elmaradása óta kicsit ritkábban is emlegetik Nostradamus nevét.
Üstökösök, Nibiru
Tudományos számításokkal is jósoltak világvégét, Michael Stifel matematikus például kiszámolta, hogy az Ítéletnap 1533. október 19-én reggel nyolc órakor jön el, egy másik matematikus, John Napier az 1688-as évre tippelt. Helisaeus Roeslin fizikus egy szupernóvához kötötte a világvégét, mely 1572-ben vetett volna véget az életnek. Jacob Bernoulli matematikus azt jósolta, hogy 1719. április 5-én egy bolygó pusztítja el a Földet, William Whiston ugyanezt állította egy üstökösről, amely 1736. október 16-án csapódott volna be.
Az üstökösökhöz egyébként is több világvégevárás köthető. 1910-ben a Halley-üstökös okozott pánikot – pontosabban néhány kókler tudós és a sajtó. A New York Times májusban címlapon hozta, hogy az üstökös meglegyinti csóvájával a Földet, és mivel a csóva tele van mérgesgázokkal, rút halálban lesz részünk. Nem lett.
A világvégeváróknak nem lehetett könnyű az 1999-es és 2000-es év sem, szinte minden napra jutott egy világvégejóslat, nem is beszélve az Y2K-pánikról. Amikor a jósok látták, hogy tévedtek, nem jöttek zavarba, egyszerűen áttették egy későbbi dátumra a jóslatot. Mint például azok, akik a Nibiru nevű állítólagos bolygó képében várják a világvégét: az elmúlt évtizedben 2003. májusára jósoltak egy ütközést a Nibiruval, aztán 2005-ben, majd 2010-ben határozták meg a világvége új időpontját, újabban pedig a Nibiru-para összemosódik a 2012-hisztivel.
A felsoroltakon kívül akad még pár száz hiába várt világvége. És a jóslatokban most sincs hiány: ha mégsem jönne be a maja naptár által jósolt világvége, akkor sem kell aggódni, 2020-ban Krisztus második eljövetele miatt izgulhatunk hiába.(Index.hu)
