Karácsony volt, fa csak később
„Félezer éve is már a szenteste, majd az eleinte tízórás, később éjféli harangozás utáni mise volt Istené s családé – azután azért belefért sok minden, kevésbé kegyes cselekedet is” – írta a székely gyökerekkel rendelkező Sárközy Csaba történész a régi magyar karácsonyokról. „Arisztokrata hölgyek honosították meg 1820 táján a fenyőfás karácsonyt: József nádor felesége, Mária Dorottya hercegnő és Brunszvik Teréz grófnő valódi fenyőket díszítettek fel – Podmaniczky Frigyes írja naplójában, hogy Szászföldről érkezett édesanyjuk pedig először színes papírból vágott-ragasztott össze minden gyermekének egyet-egyet. Alig egy emberöltőnyibe került, míg általánossá vált a fenyő feldíszítése dióval, vérpiros, karácsonyi almácskával, kivágott papírfigurákkal. Erdélyországban, persze, helyben volt a fenyő, mert a kisgyermek Barabás Miklós már 1820 előtt látott dióval-almával díszített fát a háromszéki Kézdimárkosfalván. Bár így terjedt a szép szokás, Széchenyi István csak 1845-ben említi először naplójában a karácsonyfát – otthon is marad szépségében gyönyörködni (…), s legboldogabb karácsonyaként az 1829-est említi, mert ekkor kapta kézbe a Hitel első kinyomtatott íveit. Petőfi egy évvel előbb látott karácsonyfát Vachot Sándoréknál. Az a sokoldalú, ámde méltatlanul elfelejtett Vachotné Csapó Mária állítja a fát, aki amúgy a fiúgyermekek nemzedékeinek indiánkultuszát teremti meg Cooper Bőrharisnya-regényeinek első magyar fordítójaként. De a mi Petőfinket Vachotné húga, Csapó Etelka vonzotta hozzájuk. Saját kezűleg kivágott csillagdíszre írta vallomását Etelkának, s együtt sütötték a kalácsot, együtt díszítették a fát...”
Aszály után is ünnep
Árkosi nagyapám Szentkereszti báró étekhordója volt. Gejei házába nem vitte be a fényt s a luxust, nála mindig falusi karácsonyt tartottak. Hogyne tudnám, ’sze magam is részese voltam. „Pihenő legyen az innap mindenkinek – mondta, és illatos dohánnyal töltötte meg pipáját bikától való tubákos bőrzacskójából. –Templom után hezzánk gyertek innapi ebédre. A jószág rendben van. Unokáim, ti a felöltöztetett fa körül nyüzsögjetek, legyen nekem igazi innap!” Hárman élünk még a seregből. Darkó tiszteletes kiosztotta már a versikéket. Ki volt az a Benedek Elek – kérdeztem édesapámtól, aki iskolázott iparosember volt. Az ő versét két helyen kellett elmondanom: a templomi karácsonyfa előtt, majd első ünnepi vecsernye után az unitárius kultúrházban. A petróleumlámpa fényében kísérteties hangon szólt a templom orgonája. A színes gyertyák füstje különleges illatnak tűnt. Kekszet, almát, szaloncukrot szorítottam magamhoz a papírzacskóban: otthon a karácsonyfa alá tettem, s anyáméknak újra el mondtam a verset: „Csingilingi, szól a csengő, / Jertek fiúk, lányok! / Föl van gyújtva, meg van rakva / A karácsonyfátok./ Csingilingi, szól a csengő, /Arany a csengése, / Aranyosabb, szebb ez, mint a / Muzsika zengése...” Sebők Zsigmond Mackó úrról írt könyvét pillantottam meg a karácsonyfa alatt. Az angyal hozta. Tudtuk: édesanyánk volt az, ő volt a legjobb angyal. Lámpafény mellett hangosan olvastam éjfélig az ágyban Bébi testvéröcsémnek. Egyike volt a legszebb karácsonyoknak, pedig ugyancsak megszenvedte a nép a nagy szárazságot. Anyám felszegezte a falinaptárt a falra, piros betűs számok sorakoztak rajta: 1947! Még emlékeztünk az ijesztő zajra, amikor bombázták Brassót. Emlékezetes esztendő volt. Sok évtized után akadtam rá Ravasz László – a Málnáson született Bartók György erdélyi református püspök titkárának, majd vejének – éppen 1947 karácsonyán mondott prédikációjára. „Karácsony a legszebb forradalom. Ez a gyönyörű forradalom mindig tart és tartani fog a világ végéig. Szörnyű igazságtalanságok, kényuraságok, zsarolások, kizsákmányolások az égre kiáltanak, s a halál adventi völgyein át epedve hallgatjuk a karácsonyi forradalom drága ígéreteit az igazság és szeretet országáról. És monda az angyal nékik: Ne féljetek, mert hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen. Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában” – hallottuk számtalanszor, halljuk az ünnepi szentbeszédekben, szószéki prédikációkban. De Karácsony a szebb és a jobb jövő ígérete is a mi számunkra azért, mert a gyermekről szól, s a gyermek mindig a jövőt jelenti, a mindenkori jövők ígéretét! Így volt ez Krisztus születésekor, és így van ez jelképesen ma is.

Megszólalnakújra Háromszék harangjai
Háromszék-szerte, a távoli Erdővidéken, a legeldugottabb kis falusi kápolnákban és templomokban, a Bodzák ortodox templomaiban is égnek már, égni fognak katolikus, evangélikus-lutheránus és görögkeleti templomok oltárain, a protestáns hitben élők utcára néző családi házainak ablakaiban is a betlehemi lángok, az adventi koszorúk lángjai. Hajnali szentmiséken, bűnbánati hetek és bibliaórák alkalmával készítették a lelkészek híveiket a Messiás várására. Egyre több felnőtt, fiatal, gyermek és diák alakított kántáló csoportot, s él és felerősödött a Szállást keres a Szent Család adventi ájtatosság mint önszerveződő vallásos mozgalom. A felső-háromszéki Szentföldön, de a megyeszékhelyen is, egyre több családhoz jut el jelképesen a Szent Család, a Kis Jézus bölcsője, képe-szobra, és ápolják ezt a nagyon régi, karácsonyt megelőző hagyományt. A céhes város Boldog Özséb-templomának körzetében kilenc csoport hordozza adventben a Szent Család képét – tudtuk meg Varga Erzsébettől Kézdivásárhelyen, aki elmondta, hogy „a szomszéd Bajka test­vérek négyéves koruktól velük járnak, most 18 év körüliek, és nem szégyellik ezt a szép téli katolikus tevékenységet”. Mik­lósváron, ahol nem volt ennek hagyománya, hetedik esztendeje egy ifjakból és egy gyermekekből álló csoport énekel és imádkozik együtt a családokkal – újságolta Keresztes Zoltán plébános. Itt karácsony vigíliáján 22 órakor kezdődik a fiatalok pásztorjátéka, ezt követi majd a szentmise, amit a gyerekek csomagosztása zár. Első napján, a 11 órás szentmise után mutatja be a helybeli iskola karácsonyi műsorát, betlehemi játékát a templomban. Az ünnepnapok délutáni óráiban misézik a plébános a nagyajtai, a bölöni, a közép- és a szárazajtai filiában. A határainkon túl is ismert a világjáró kézdiszentlélekiek hagyományos betlehemes játéka. „Karácsony szenvedejének estéjén fogjuk bemutatni Altorján, ahová az atya hívott meg minket – tudtuk meg Bartalis Ernőtől és feleségétől, Idukától. – Öröm, hogy ezt a vallásos dolgot már szabadon gyakorolhatjuk – mondta Bartalis –, hiszen a diktatúra idején tiltották.”

A megyeszékhely ­templomaiban
Advent negyedik vasárnapján a város cserkészei átadják Bethlehem lángját. Szent György lovag városának templomaiban a megszokott órákban zajlanak majd az ünnepi szentmisék és istentiszteletek. Ünnep vigíliáján 23 órakor hagyományos módon és immáron harmadszor a belvárosi Szent József-plébániatemplom előtt szabadtéri közös éjféli szentmisére hívnak minden jóakaratú embert. Szentbeszédet mond dr. Sávai János szegedi teológiai tanár, a város papjai által bemutatott szentmise koncelebránsa ft. Hajdú János főesperes lesz. Egybecsendülnek itt majd a templom szép hangú harangjai a szomszédos unitárius templom nagyharangjával, ahol karácsony estéjén 17 órakor gyerekműsor, első ünnepen 11 órakor úrvacsoraosztással egybekötött istentisztelet lesz, 18 órakor pedig az unitárius dalárda mutatja be karácsonyi műsorát. Az érdeklődők a Laudate kamarakórus karácsonyi koncertjét ünnep első napján a 10.30-kor kezdődő szentmise után hallhatják a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király katolikus templomban, vezényel Lőfi Gellért. A sepsiszentgyörgyi református vártemplomban Tusa Róbert legátus hirdet igét karácsony este. Első ünnepen 18 órakor az IKE mutatja be modern hangvételű műsorát, amit erre az alkalomra írt egy fiatal. Erdővidék szívében, Baróton, Szent Adalbert templomában Tóth József plébános és Farkas Alajos segédlelkész helyben, a köpeci, az uzonkafürdői, a nagybaconi, a vargyasi, és az olaszteleki filiában celebrálja az ünnepi szentmiséket. Szenteste 21 órakor kezdődik a karácsonyi ünnepi szentmise, az alkalomra készült pásztorjátékot Nagy Zsuzsa tanár rendezi. „Nálunk is mélyen bensőséges lesz a karácsony hangulata – mondta Györfi Elek Tóbiás, a baróti baptista gyülekezet lelkésze. – Karácsony első napján 18 órakor lesz ünnepi istentisztelet, és akkor örvendeztetjük meg gyermekeinket a karácsonyi csomagokkal. Lázasan gyakorol már a fiatal fiúkból álló fúvósok csoportja, mert ebben az évben nem énekes, hanem zenés karácsonyi kántálásra akarunk indulni.” Advent utolsó vasárnapján az uzoni reformátusok, akárcsak a megelőző három vasárnap, az istentisztelet után a Tatrangi Sándor-iskola tanulói vallásos műsorral lépnek fel, a nőszövetég szeretetvendégségre hívja a híveket, és ami újdonság: saját készítésű kézműves termékek adventi vásárát tartják holnap is. Szenteste a 18 órai rövid istentisztelet után mutatják be az iskolások karácsonyköszöntő műsorukat. A helyi önkormányzat több mint ezer szeretet- és élelmiszercsomagot juttatott el a gyerekekhez és a rászorulókhoz, hasonlóképpen a református egyház is. Szentiván­laborfalván a katolikus anyaegyház templomában karácsony első és másodnapján 11 órakor tartják az ünnepi szentmiséket. A pásztorjátékot én rendeztem, a szavalatokat magam adtam ki vallásórára járó tanítványaimnak – mondta Nagy Őrs László, a mater plébánosa, aki hét filiában gondozza szórványban élő híveit. A maksai Szent Rita-kápolnában az ünnepi szentmise befejező momentumaként a Fábián család aranylakodalmát celebrálja. „Rétyi híveim átjönnek a komollói kápolnába – folytatta –, a besenyőiek és az eresztevényiek Maksára. Ünnep másodnapján, 15 órakor bitai híveimmel találkozom az ottani református templomban, 16 órakor az angyalosiakkal magánháznál. December 22-én a megyei kórházban fekvő betegeket látogatom meg, türelemért és gyógyulásukért imádkozom a Szűzanyához.”