Gelencei Nagycsoport KözbirtokosságPer hátán per

Hiányzik 2300 hektár
Lássuk, melyek voltak azok az események, melyek Gábor Imre leváltásához vezettek. A Nagycsoportnak eredetileg 3470 hektáros erdő- és legelőterülete volt, de az 1968-as megyésítés nyomán 2300 hektár erdőt a szomszédos Vrancea megyéhez csatoltak. 2000-ben a gelencei közbirtokosság határidőre benyújtotta visszaigénylési kérését a tulnici-i földosztó bizottsághoz, de azt elutasították. A negatív választ követően a gelenceiek per útján próbálták kiharcolni igazukat és visszaszerezni ősi jussukat. Közel harminc tárgyalás után a perirat a galaci táblabírósághoz került, ahol nem utasították el kérésüket, de a pert visszahelyezték első fokra Foksányba. Az ottani törvényszék 1894-ből származó bizonyító iratokat kért a közbirtokosságtól, s ezzel az ügy vakvágányra került. 2005-ig a tagságnak osztalékot is fizettek. Ezt követően hét éven keresztül nemhogy osztalék, de még beszámoló közgyűlés sem volt.

A prefektus és az örökösök
Gábor Imre álláspontja szerint a legnagyobb gondot az okozta, hogy a 247-es földtörvény megjelenésével mindenki annyit igényelhetett vissza, amennyije eredetileg volt. Ez vezetett a galibához, hiszen mintegy hétezer hektárra nyújtottak be kérést, köztük Mikes Ármin gróf zabolai leszár­mazottjai – Gregor és Alexander Roy Chowdhury-Mikes is –, akik több mint kétezer hektárra tartanak igényt. A volt elnök szerint nincs törvényes módja a pénz elosztásának, ezért az hét esztendeje a közbirtokosság számláján áll. A tagság arra háborodott fel, hogy Gábor Imre „összejátszik” az örökösökkel. Ezért nevében Kövesdi Anna közbirtokossági tag meghallgatáson járt Codrin Munteanunál. A kormánymegbízott szeptember 25-én személyesen szállt ki Gelencére, és találkozott a Nagycsoport tagságával, meghallgatta panaszukat.
A találkozón Kövesdi Anna azt panaszolta el, hogy a 2000-ben készült névsort a közbirtokosság vezetősége megváltoztatta, és 2106 hektárral betették Mikes gróf örököseit, akik ötvennégy, 1913–14-ből származó telekkönyvi kivonatot nyújtottak be. A panaszos azt is elmondta, hogy Gábor Imre közbirtokossági elnök 2005 után csak 2011 novemberében hívott össze közgyűlést, és az osztalék elmaradt.
A panaszosok szószolója után a prefektus is kifejtette álláspontját: a névsort, amelyet a 2000/1-es törvény szerint a megyei földosztó bizottság igazolt, nem lehet utólag módosítani, aki azon változtat, törvénytelenséget követ el. A 247-es tör­vénnyel visszakapott terület már nem egyformán oszlik a tagság között, hanem az igazoló iratok alapján. A törvény előírja, hogy azt adják vissza, ami 1948-ban létezett – hangsúlyozta a kormánymegbízott, hozzáfűzve: az ehhez az időponthoz legközelebb eső bizonyító iratot veszik figyelembe, nem pedig a legrégebbit. Véleménye szerint a Mikes család leszármazottjai nem jogosultak arra, hogy újabb kétezer hektárt kérjenek vissza 1913-as telekkönyvek alapján, mivel a prefektúra birtokában levő iratok azt bizonyítják: 1922-ben a román állam a kisajátított erdőkért pénzzel kárpótolta őket, de a grófi család pert kezdeményezett, amit 1926-ban véglegesen elveszített, és abban az esztendőben már nem rendelkezett vagyonnal. A kormánymegbízott akkor megígérte: abban is segítségükre lesz, hogy átadja a gelenceieknek a prefektúra irattárában található bizonyító dokumentumok másolatait.
A kormánymegbízottal történt találkozó után a tagság közgyűlést hívott össze, és felfüggesztette tisztségéből Gábor Imrét, majd október 18-án újabb közgyűlésen új vezetőséget is választott, így ifj. Cseh András erdészmérnök lett az elnök.

Perek sorozata
Gábor Imre október 30-án megtámadta a közgyűlés határozatát a kézdivásárhelyi bíróságon, ahol november 2-án a bélyegilleték kifizetéséig felfüggesztették a pert. A leváltott elnök október 31-én újabb pert indított a Nagycsoport ellen. A bíróság november 9-én hirdetett alapfokú ítéletet, és elutasította a Nagycsoport kérését az alapszabályzat módosítását illetően. A döntést a közbirtokosság új elnöke november 14-én megfellebbezte.
Ezzel párhuzamosan a megyei törvényszéken is négy per zajlik. Október 18-án Gábor Imre a közgyűlés határozatainak  megsemmisítését kérte, mivel szerinte a közgyűlés nem volt határozatképes. Kétszeri halasztás után a következő tárgyalást január 17-re tűzték ki. Október 22-én a leváltott elnök újabb pert indított a második közgyűlés határozatainak megsemmisítése ellen, de azt a törvényszék december 5-én megalapozatlannak ítélte és elutasította. A Nagycsoport november 14-én nyújtotta be fellebbezését az alapfokú ítélet ellen, a második tárgyalásra január 22-én kerül sor. Ugyancsak a közbirtokosság december 14-én pert kezdeményezett a Kovászna Megyei Pénzügyi Igazgatóság ellen, amely a tartozás fejében 456 469 lejt követel a Nagycsoporttól, és lefoglalt a közbirtokosság területéből fizetésképtelenség miatt. Az első tárgyalást január 10-re tűzték ki. A közbirtokosság legutóbbi rendkívüli közgyűlését december 15-én tartotta meg, de a leváltott elnök azon sem jelent meg.

Egy „érdekes” jegyzőkönyv
Gábor Imre egy általa aláírt és lepecsételt jegyzőkönyvet nyújtott be bizonyítékként a bíróságra. Az október 19-i dátumot viselő, másfél oldalas jegyzőkönyvben az áll, hogy a közgyűlés döntőképes volt, mivel azon a tulajdonosok több mint hatvan százaléka képviseltette magát, és a jelenlevők három évvel meghosszabbították az elnök mandátumát. Erről azonban szó sincs, hiszen Gábor Imre jelen sem volt az október 18-án megtartott közgyűlésen (amelyen jómagam is részt vettem), ráadásul akkor váltották le másodszor, és választották meg az új vezetőséget.  A jegyzőkönyv tehát egyszerű hamisítvány.

Egy helyben topognak
Amíg nem fejeződik be a pereskedés, és nem születik végleges bírósági döntés, addig az új vezetőség „nem léphet kenyérbe”, nincs hozzáférése a közbirtokosság irataihoz, nem kérheti számon és nem számoltathatja el a leváltott vezetőséget, nem módosíthatja alapszabályzatát, és nem fizethet osztalékot. Ezért érthető a tagság felháborodása és türelmetlensége. Egyelőre azonban meg kell várni a pereskedés végét, addig nincs előrelépés.