Esztelnek kilencedik éve lépett az önállósulás útjára, visszakapta községi rangját. Habár a múlt esztendőt nem nevezhetjük a bőség évének, mégis lépten-nyomon láthatóak a községszépítés nyomai. A legjelentősebb beruházást kétségtelenül a csatornázás megkezdése jelenti. Tavaly november 27-én írták alá a község csatornarendszerének hétmillió lejes kivitelezési szerződését a versenytárgyalást megnyerő sepsiszentgyörgyi céggel. Mindezekről Varga Attila polgármester nyilatkozott lapunknak.
Beszélgetés Varga Attilával, Esztelnek polgármesterével
– Mikorra készül el a község csatornarendszere? – kérdeztük először is az elöljárótól.
– A kivitelező cég tizennyolc hónap alatt szándékszik befejezni a munkát, amit amúgy delején már el is kezdtek, de a havazás miatt le kellett állniuk. A Környezetvédelmi Alappal 2014-ig kötötték meg a szerződést, így biztos, hogy a cég be tudja tartani a kivitelezési határidőt. A megépülő rendszer Esztelneket és a közigazgatásilag hozzá tartozó Kurtapatakot 98 százalékban lefödi. A beruházás 13,7 kilométer hosszú vezetékből és egy derítőállomásból áll. Ez utóbbi Esztelnek Bélafalva felőli bejáratánál található, a megtisztított szennyvizet pedig a közeli patakba fogják vezetni. A fejlesztés mintegy hatmillió lejbe kerül, a tervezési és egyéb költségek még egymilliót tesznek ki, a ránk eső önrész 15 százalék, a többit a kormány folyósítja. Az lenne az ideális, ha a kiépítendő rendszerre mindenki rácsatlakozna, mivel a pályázati kiírás egyik kitétele is ez volt.
– És mi a helyzet az ivóvíz-hálózattal?
– Távlatilag a vízhálózat kiépítése is felmerült, jóllehet az esztelneki porták mintegy felénél az ott lakók önerőből megoldották ezt a problémát, így kérdéses, hogy megérné-e egy újabb, sok pénzt felemésztő beruházásba belevágni, hiszen az önrész is jelentős összeget emésztene fel a helyi költségvetésből. A kivitelezési terveket elkészítettük, de erre még nem pályáztunk. Az ideális az lett volna, ha párhuzamosan zajlik a csatornázás és a vízvezetés, viszont ennek van egy törvényes része is. Az előírások pedig nem engedik, hogy ugyanazon kiásott árokba kerüljön a víz- és a szennyvízvezeték.
– Milyen volt a 2012-es év?
– November végén tartottuk meg a Nagy Mózes nevét viselő felső iskola új épületszárnyának avatóünnepségét. Ezzel az oktatás vonatkozásában nagyot léptünk előre: egy épületben tanulhatnak a község iskolásai. Nem utolsó szempont az sem, hogy ezzel az oktatásra fordítandó költségek is lényegesen csökkentek. Az önkormányzat korábban pályázott egy új óvoda építésére is, telket is vásároltunk, viszont nyertes pályázatunk fiókban porosodik, mivel a román kormány és a finanszírozó Világbank között a tárgyalások megfeneklettek. Bízunk abban, hogy idén előrelépés történhet. Pénzügyileg a 2012-es esztendőt közepes évnek számíthatjuk, viszonylag kevés pénzből sikerült jól gazdálkodni, a helyi adókat és illetékeket közel kilencven százalékban hajtottuk be, de sajnos, nagy tartozóink is akadnak, akik miatt a jövedelemleosztásnál hátrányos helyzetbe kerülünk. A legnagyobb összeggel a bélafalvi közbirtokosság tartozik, 60 920 lejes elmaradást halmozott fel, ebből csak a kamat 30 024 lej. Felszólításunkra sosem jelentek meg a községházán, inkább értelmetlenül törvényszékhez fordultak, és elveszítették a pert velünk szemben. Ha nem sikerül egyezségre jutni, kénytelenek leszünk a végrehajtóhoz fordulni a kinnlevőség behajtásáért.
– Idei nagyobb tervek?
– Folytatjuk a csatornázást, és pályázati lehetőségeket keresünk a vízhálózat finanszírozására. Az első számú mindenképpen a már megkezdett munkálat, ami egy ekkora község esetében hatalmas beruházásnak számít. Amint az időjárás megengedi, elkezdjük a községközpont művelődési otthonának főjavítását, hogy a falakban észlelt gombásodás ne terjedhessen át az egész épületre. Tavaly a kurtapatakin volt a sor, azt tettük rendbe. A kézdiszéki polgármesterek idei első találkozójának Esztelnek ad otthont.
