Magasabb adókat fizetnek lakásaikért a sepsiszentgyörgyiek, mint a jóval drágább ingatlanokat birtokló kolozsváriak – derül ki a Transindex internetes portál összeállításából, amiből azt is megtudhatjuk, hogy Háromszék központjában szinte mindenért többet adózunk, mint a többi székely municípiumban. És itt országosan is az elsők között, még decemberben hajtották végre az adók 16,05 százalékos, hároméves inflációs szinthez való igazítását, ami a kormány január 9-i döntése szerint már nem is kötelező az idén.
A legismertebb adónem az ingatlanadó, ez magán- és jogi személyek esetében különbözik. Az érték attól függ, hogy a helyi tanács szerint mennyit ér az adott lakóhely négyzetmétere, milyen övezetben található, milyen a felszereltsége. A régi épületek esetében 10–20 százalékot levonnak, a 150 négyzetmétert meghaladó lakásokra 5–15 százalékot rátesznek. Aki több ingatlannal rendelkezik, annak a másodikért 65, a harmadikért 150, a negyediktől felfelé 300 százalékot kell lepengetnie.
A jogi személyek esetében a leltári érték számít, erre tehet rá legtöbb 1,5 százalékot az önkormányzat, de arra az épületre, amelyet öt éve nem értékeltettek újra, akár 40-et is. A telekadók sokféle besorolás szerint alakulhatnak: a kül- vagy beltelkeket rendeltetés szerint is megkülönböztetik (építkezési, gyümölcsös, erdő, legelő, termőföld).
A Transindex összehasonlításában Kolozsvár, Nagyvárad, Csíkszereda, Székelyudvarhely és Kézdivásárhely adószintjei szerepelnek, és bizony, Sepsiszentgyörgy majdnem minden téren vezet. Egy vízzel, árammal és fűtéssel rendelkező, téglából vagy betonból épült lakás négyzetméterének adóértéke magánszemélyek számára Csíkszeredában a legmagasabb – 967 lej –, ugyanez Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen 935, de Nagyváradon 882, Kolozsváron pedig 806 lej (fa- és vályogházakra ennek mintegy negyede). Jogi személyek esetében azonban Sepsiszentgyörgyön a legmagasabb a szorzó: a felértékelt ingatlanra 1,8, a három éve fel nem értékeltekre 20, az öt éve fel nem értékeltekre 40, a nem működő turisztikai egységekre 10 százalékot számolnak, míg más városokban 0,9–1,3, 10–20, 30–40 közötti, illetve 5 százalékos értékekkel szoroznak ugyanezekben a kategóriákban, csak egy téren köröz le minket Csíkszereda 48 százalékkal.
A beltelkek adóját tekintve csak Nagyvárad ver ránk (egy kategória kivételével), amúgy hektáronként 900 lejjel számolnak többet egy A besorolású építkezési beltelekért Sepsiszentgyörgyön, mint Kolozsváron (itt 8308, ott 7408 lejt). Minden másban a sepsiszentgyörgyi ingatlanadók a legmagasabbak, és a kültelkeknél minden nevezett várost minden kategóriában megelőzünk. A szárazföldi és vízi járművek adója is nálunk a legnagyobb, igaz, a 13 kategóriából 7-ben holtversenyben állunk Csíkszeredával. Összefoglalva: egy 60 négyzetméteres központi lakás éves adója Sepsiszentgyörgyön (és Kézdivásárhelyen meg Székelyudvarhelyen is) nagyjából 134 lej (ez csak Csíkszeredában nagyobb, 139 lej, de Kolozsváron már csak 120,9), egy irodaépületé azonban éppen kétszer annyi, mint Kolozsváron (itt 3600, ott 1800 lej), és 1000–1600 lejjel több, mint a másik négy városban; egy családi méretű gépkocsiért évente 100 lejt fizetünk be az önkormányzatnak (10–20 lejjel többet, mint másutt), egy tízáras építkezési beltelekért pedig 830 lejt, 50–90 lejjel többet, mint más erdélyi városokban. A helyi adók közé tartoznak a parkolási és reklámbevételek, de sportrendezvények, művelődési előadások, mozivetítések, az idegenforgalom után is kap 1–5 százalékot a város.
Eddig lefelé kanyarítottak
– Van néhány probléma ezzel az összehasonlítással, például Brassó, Szeben és Marosvásárhely is belefért volna, mert ezekben a városokban is tájékozódtunk, mielőtt az adóemelésről döntöttünk – válaszolta megkeresésünkre Antal Árpád András polgármester, aki szerint csak a jogi személyek számára drasztikusak az új adószintek Sepsiszentgyörgyön, egy átlagos családnak havi részletekre lebontva 2–3 lejes többletkiadást jelentenek mindössze. Arra is felhívja a figyelmet, hogy Csíkszeredában tizenöt évig a maximumon volt minden helyi adó és illeték, itt viszont tizenöt év után először érték el a felső határt, 2010-ben és 2011-ben pedig még csökkentett is az önkormányzat, elengedett pár százalékot abból, amennyit a kormány által megszabott mérték szerint tehetett. – Megengedhettük magunknak, mert kormányon voltunk. Az idén nem vagyunk kormányon, ezért több szolidaritást kértünk a lakosságtól – magyarázta. – Lényeges adóemelés egyébként csak a jogi személyeket sújtja, de ezt is alapos elemzés előzte meg: megnéztük, kik a kedvezmények nyertesei, és kiderült, hogy bankokról, benzinkutakról, raktáráruházakról, azaz bukaresti vagy multinacionális cégekről van szó, akik elviszik a nyereséget, és nem támogatják a város fejlődését, rendezvényeit. Úgy gondoltuk, ezek profitjába belefér, hogy nagyobb adót fizessenek Sepsiszentgyörgyön, ez a határozat tehát elsősorban arról szól, hogy a nem helybeli vállalatoktól elvegyük a pénzt helyi célokra. A törvények értelmében nem lehet differenciált adót szabni a helybeli vállalkozások számára, tehát ezt nekik is ki kell fizetniük, de már kidolgoztunk egy mechanizmust, amivel a helyiek pályázat útján visszanyerhetik ezt a pénzt. Az elmúlt években az önkormányzat a maga 20 százalékából – ennyi mozgásteret enged a kormány nekünk pénzügyekben – egyszer 10, másodszor pedig 5 százalékot engedett el a lakosságnak, most emelt 16 százalékot, de ismétlem: a családi költségvetésekben csak pár lejes különbözetet hoz a 2013-as adószint. Ez most ilyen év, innen majd tudunk jönni lefelé. A 16 százalék visszavonásával nem bohóckodnék, két határozatban rögzítettük, jövőben úgyis kötelező lesz mindenki számára.