Nem módosít a sepsiszentgyörgyi tanács a múlt év végén megemelt adókon, ezt nem is nagyon tehetné, mert múlt hét közepe óta már törlesztik a polgárok, és nem kockáztathatják azt sem, hogy a kormány nem fizeti ki a már számlákkal igazoltan elköltött 2,5–3 millió lejes tartozását. Antal Árpád polgármester fenntartja, törvények kötelezték 2012. december 31-én az adóemelésre, az nem róható föl nekik, hogy máshol esetleg nem tartották be az előírásokat.
A törvény kötelez
A 2003-ban elfogadott pénzügyi törvénykönyv előírja, hogy az önkormányzatoknak három évente ki kell igazítaniuk az infláció mértékében a helyi adókat és illetékeket, és ezt az előző év április 30-ig kell megtenniük. Tavaly, a választások után a Ponta-kabinet egy kormányrendeletben kitolta a tavaszi határidőt, majd december 28-án a Hivatalos Közlönyben is megjelent az a kormányrendelet, amely eltörli a korábbi adókat, és minden helyi tanácsot kötelez az emelésre. A sepsiszentgyörgyi testület ezt vette alapul, amikor december 31-én rendkívüli tanácsülésen döntött a növelésről – magyarázza Antal Árpád.
Az országos szinten kialakult viták miatt a kormány január 9-én újabb kormányrendelettel módosította december végi döntését, ekkor már nem teszi kötelezővé a 2013-as adónövelést (az engedékenység csak erre az egy esztendőre szól, jövőre mindenképpen muszáj lesz emelni annak is, aki idén nem tette meg), de a miniszterelnök azt is megfogalmazta: ne számítsanak központi pénzekre azok az önkormányzatok, amelyek nem hajlandóak a 16 százalékos inflációs mutatóval növelni a helyi hozzájárulások értékét.
Antal Árpád elmondta, immár több okból sem táncolhatnak vissza: egyrészt mert az illetékek begyűjtése megkezdődött, másrészt nem kockáztathatják, hogy a kormány nem utal ki több pénzt.
Jelen pillanatban 2,5–3 millió lejjel tartozik több bukaresti minisztérium tavaly elvégzett, számlákkal igazolt munkálatokért, s tisztában vannak azzal is, hogyan állnak szóba egy ellenzéki párt polgármesterével. A városvezető fenntartja, törvényesen jártak el, az emelés nem volt opcionális, kötelező módon meg kellett tenniük.
Lakossági szolidaritást várnak
Antal Árpád számba vette azt is, hogy Sepsiszentgyörgyön legutóbb 2009-ben emelték a helyi adókat és illetékeket – akkor szintén ellenzékben voltak –, majd 2010-ben és 2011-ben immár kormányon 5–5 százalékkal csökkentették azokat. A város lakóival partnerséget kívánnak kialakítani, ha van rá módjuk, több pénzt hoznak és kevesebb adót rónak ki, ellenzékben azonban nagyobb szolidaritásra van szükség – mondotta. Az új adók, főleg a magánszemélyek esetében, nem növekedtek rendkívüli mértékben, néhány tíz lejes különbség tapasztalható éves szinten. Egy garzonlakásért eddig 62 lejt kellett fizetni, idén 72 lej lett az ingatlanadó, egy kétszobás lakás esetében 103 lejről 120 lejre emelkedett, háromszobás tömbházlakásnál 131 lej helyett 153 lejt kell törleszteni, egy átlagos, téglából épült családi háznál a korábbi 322 lej helyett 374 lejt kénytelenek kifizetni a tulajdonosok éves adóként.
Támogatják a helyi cégeket
Nagyobb mértékben nőtt a cégek adója, a tulajdonukban levő ingatlan értékének eddig 1,2 százalékát fizették, idéntől 1,8 százalékát. Ez valóban jelentős emelkedés, de azért döntöttek így, mert az adatok elemzéséből kiderült: a nagyobb adófizetők többsége nem helyi vállalkozás. Ez utóbbiak számára pályázat formájában teremtenek lehetőséget, hogy visszaszerezzék a befizetett többletet. A polgármester elmondta: 2012-ben 663 adózó vállalkozás 5,5 millió lejjel járult hozzá a város költségvetéséhez, ennek az összegnek 53 százalékát 50 cég fizette be, és ezek közül csak tíz helybeli, kettő közülük a tanács vállalkozása. A többiek: bankok, biztosítók, benzinkutak, nagy bevásárlóközpontok vagy idegen érdekeltségű gyárak. A top 100-ban található vállalkozások az adók 67 százalékát, a top 200-ban lévők 79 százalékát törlesztik, több mint 460 vállalkozás összesen alig 20 százalékkal járul hozzá a városi büdzséhez – magyarázta a polgármester. Éppen ezért egyeztettek a legnagyobb helyi cégekkel, vállalkozói szövetségekkel (Asimcov, kereskedelmi kamara), és megállapodtak abban, hogy kidolgoznak egy pályázati rendszert, így támogatják majd az itteni vállalkozásokat. A pályázatot márciusban hirdetik meg, és többféle segítséget kívánnak nyújtani, lehet pénzt igényelni munkahelyteremtésre, de fejlesztésekre is (pl. honlap, új cégtábla stb.), olyan formában igyekeznek kidolgozni azt, hogy a város arculata is nyerjen – mondotta.
Nagy városokban könnyebb
Sok kifogás merült fel a különböző megemelt díjszabások miatt: drágább lett a buszjegy, többet kell fizetni az uszodában, s bizony, sok idős ember nem élhet a nappali otthon nyújtotta lehetőségekkel, oly mértékben nőtt a hozzájárulás aránya.
Antal Árpád elmondta: minden estben mérlegelték, hány embernek, milyen rétegnek szól a szolgáltatás, s aszerint jártak el. Az öregotthon esetében méltánytalannak találták, hogy a város sok ezer idős emberéből csupán húsz-harmincnak nyújtsanak igen nagy mértékű támogatást, ezért emelték az önrészt, de muszáj volt hasonlóan eljárniuk más esetekben is, még így is nagyon jelentős összeggel egészítik ki a közszállítás vagy az uszoda működtetésének költségeit. „Minél nagyobb egy város, annál több pénzből gazdálkodhat, és olcsóbbak lehetnek a szolgáltatásai is. Nem mindegy például, hogy száz méter vízvezeték ötszáz embert szolgál ki, vagy kétezret. S létezik még egy hatalmas méltánytalanság. Nagy városokban, Kolozsváron vagy Marosvásárhelyen például a művelődési minisztérium finanszírozza a színházakat, „mi Sepsiszentgyörgyön két színházat tartunk el. Ha pezsgő kulturális életet akarunk, akkor áldozatot kell hozni” – magyarázta.
A város költségvetésének autonóm részét (a központból visszaosztott célirányos összegek nélkül) az adókból, illetékekből begyűjtött pénz, illetve a személyi jövedelemadóból visszaosztott rész adja. S bár a kormányok állandóan decentralizálásról beszélnek, ez utóbbi arányát évről évre csökkentették, ilyen vagy olyan okokra hivatkozva – magyarázza a polgármester. 2008–2010 között a személyi jövedelemadók 47 százaléka maradt helyben, 2011-ben ezt 44 százalékra csökkentették (a fizetésmegvonásokra hivatkoztak, hogy immár kevesebb a kifizetni valója a városházának), majd 2012-ben 41,7 százalékra. Időközben visszaállították a közalkalmazottak megnyirbált béreit, de az arány maradt, 2013-ban ugyanennyi gazdagítja az önkormányzatok kasszáját. Az is tény, hogy a települések nem tervezhetnek deficittel, év végén a kiadási és bevételi oldalnak találnia kell, nem megengedett az, ami az állami költségvetés esetében – mondta el a polgármester.
Sepsiszentgyörgyön folytatódnak a beruházások, sok esetben megvan a finanszírozás (EU-s pályázatokból), de az önrész is jelentős, nagy összegeket kell a belvárosi föld alatti parkolóra (ezt az integrált városrendezési terv önrészének tekintik) vagy a szépmezői ipari parkra fordítaniuk. Ez utóbbi minden bizonnyal hosszú távon megtérül majd, de jelenleg kiadás, és nem is kicsi. A következő két és fél évben (a 2015. július 31-i határidőig) befejezik az integrált városrendezési terv kivitelezését – még 17 utca teljes felújítása van hátra –, de hitelből és költségvetési pénzekből nekifognak a belső városmag kialakításának is – ismertette dióhéjban terveiket Antal Árpád.
