Új lendülettel vágna neki a külföldre menekített magyar vagyonoknak a budapesti kormány. Giró-Szász András kormányszóvivő szerint az 1970 és 2010 közötti negyven évben az államadósság kétszeresének megfelelő mozgótőke hagyta el Magyarországot, a kormány pedig szeretné megakadályozni a jövőben a tőke magyarországi adórendszerből való kivonását.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerdán jelentette be, hogy a kormány visszamenőleg átlagosan mintegy 35 százalékos forrásadót vet ki az adóelkerülési céllal külföldre kivitt pénzekre. Giró-Szász András csütörtökön emlékeztetett: 2011-ben indult az adóamnesztia, amely a tőkerepatriálást volt hivatott szolgálni, és amelynek keretében 2012. november végéig 67 milliárd forintot utaltak vissza Magyarországra. „A tisztesség úgy kívánja, hogy aki igénybe veszi egy állam szolgáltatásait, használja az infrastruktúráját, az egészségügyét, az oktatási intézményeit (...), akkor az az adójával járuljon hozzá ennek a fenntartásához” – fejtette ki.
Becslések szerint 1000 milliárd forintnyi magyar eredetű vagyon lehet svájci bankszámlákon, míg egy tavalyi becslés szerint 275–320 milliárd forint hagyta el Magyarországot egy év alatt – hívta fel a figyelmet Giró-Szász András. Az Observer tavaly állított össze egy tanulmányt azokról az országokról, amelyekben a legmagasabb az ilyen típusú pénzkiáramlás, és Magyarország is a listán volt. A kormányszóvivő ugyancsak az Observer adataira hivatkozva kiemelte, hogy az 1970 és 2010 közötti 40 évben összesen 242 milliárd amerikai dollár értékű mozgó tőke hagyta el Magyarországot, amely a magyar államadósság kétszerese.
Giró-Szász András szólt arról is, hogy az elmúlt két évben Ausztria, Nagy-Britannia és Németország kormányközi megállapodásokat kötött a svájci kormánnyal, amelyek alapján „ezek az országok is hasonló elvárásokat és eredményeket fogalmaztak meg”. Ezen szerződések alapján az a gyakorlat alakult ki, hogy a Svájcban számlával rendelkező ügyfél forrásadót fizet a svájci kormánynak, amely a kiinduló államnak egyben átutalja ezt az összeget anélkül, hogy felfedné a számlatulajdonos személyét. Ausztria esetében 15 és 38 százalék között, Nagy-Britanniában és Németországban pedig 20 és 40 százalék között mozog az adó.
Mint ismeretes, Svájc azért kedvelt célpontja sok vagyonos embernek, mert garantálja névtelenségét, a svájci banktitkot foggal-körömmel védik.
