Az elmúlt hónapban lényegében változatlanok maradtak a pártok támogatottsági adatai Magyarországon – állapította meg az ország felnőtt lakossága körében január közepén végzett közvélemény-kutatása eredményeként az Ipsos.
A kutatás összegzése szerint a Fideszt – már harmadik hónapja – a választókorúak 19 százaléka, 1,5 millió szavazópolgár támogatja, a szocialista párt tartja 16 százalékos, 1,3 milliós táborát. A Jobbik hatszázaléknyi, azaz nagyjából félmillió választót sorakoztat fel maga mögé. Az LMP kicsivel gyengébben áll, mint a múlt év végén: három százalékot, negyedmillió választót vonz. Nem tudott javítani a Demokratikus Koalíció (DK), amelynek egy százalékos a tábora, azaz szűk százezer szavazópolgárra számíthat. A pártoktól távolságot tartók csoportja ezúttal 52 százalékos, tehát 4,2 millió választó nem keres vagy nem talál magának támogatásra érdemes politikai erőt.
A biztos pártválasztók körében a Fideszt 41, az MSZP-t 32 százalék támogatja, a Jobbik 12 százalékon áll. Az LMP ebben a körben ötszázalékos, a DK három százalékot kapna. Ha a párttá alakulást nemrég bejelentő Együtt 2014 választói mozgalmat is számba veszik, akkor az Ipsos szerint a népesség négy százalékának támogatására számíthatna, a biztosan választók köréből pedig nyolcszázaléknyi szavazat jutna rá.
A felsőoktatás körül kialakult viták, a diákmegmozdulások, a gáz- és áramfogyasztás díjainak csökkenése, a 13. havi nyugdíj bejelentése nem módosította a pártok támogatottsági adatait, és nem látszanak változások a táborok társadalmi-demográfiai összetételében sem – áll az elemzésben.
A Fidesz beágyazottsága – miként az már fél éve látható – viszonylag egyenletes, a társadalom széles rétegeiben az átlagnak megfelelő vagy attól alig eltérő támogatottsága van. Az MSZP az 50 év felettiek körében és a fővárosban a legerősebb, az előbbi csoportban egy kis előnye van a Fidesszel szemben (22, illetve 18 százalék), az utóbbiban minimális a hátránya (21–24 százalék). A Jobbik a férfiak és a középrétegbeliek körében a leginkább ütőképes (8–9 százalékkal), az LMP a diplomások és a budapestiek körében tud sok (7–8 százaléknyi) szavazót toborozni.
Az Ipsos összegzése rámutat arra, hogy szokatlanul alacsony a választói aktivitás. Jelenleg a lakosság 37 százaléka menne el teljes bizonyossággal szavazni, 2009 januárjában a választási kedv 44 százalékra, 2005 legelején 51 százalékra volt jellemző. A politikával szembeni ellenérzéseket az is mutatja, hogy a kormány tevékenységével az emberek 63, az ellenzékével 66 százaléka elégedetlen. A kutatás szerint a választók 53 százaléka a következő választások után kormányváltást szeretne, 21 százalékuk viszont a Fideszt látná szívesen még négy évig. A kormányváltásban gondolkodók 48 százaléka azonban nem támogatja egyik ellenzéki pártot sem. Ez a jelenség is azt mutatja, hogy sokak – összességében minden negyedik szavazópolgár – számára nincs politikai lehetőség.
