A miniszter azt mondta: a bankadó kérdé­sében továbbra is véleménykülönbség van a kormány és az IMF között. Az IMF véleménye szerint a növekedéshez szükség van beruházásokra, a beruházások pedig azért nem növekednek, mert a bankrendszert túlságosan nagymértékű adóval terhelik. A magyar kormány ezt másképp látja, Varga Mihály szerint a bankrendszer adója kétségkívül fontos tényező lehet a hitelezést tekintve, de a külföldi tulajdonú bankok forráskivonása, a magas kamatszint, a profitkilátások mind-mind befolyásolják azt, hogy egy vállalkozó elkezd-e egy beruházást, és felvesz-e hozzá hitelt.

Végleg leteszik a fegyvert a kurdok?
Februárban jelentik be a törökországi kurd lázadók, hogy véget vetnek az ellenségeskedésnek – ez szerepel a békefolyamat menetrendjében örök lapértesülés szerint. A Hürriyet újság forrásai megjelölése nélkül azt írta, hogy kezdeti bizalomépítő lépésként a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű lázadószervezet mintegy száz tagja leteszi a fegyvert, és elhagyja az ország területét. A török hírszerzés tavaly év végén kezdett tárgyalásokat Abdullah Öcalannal, a PKK bebörtönzött vezetőjével. A kurd lázadók 1984-ben ragadtak fegyvert azzal a szándékkal, hogy saját államot hoznak létre Tö­rökország délkeleti, jobbára kurdok lakta részén. Azóta több mint 40 ezer ember halt meg merényletekben és a hadsereggel vívott összecsapásokban. A PKK-t nemcsak Ankara, de az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek tartja. A Hürriyet azt írja, hogy a menetrend szerint a PKK rögtön Öcalan felhívása után jelenti be, hogy véget vet a fegyveres harcnak. A keretmegállapodás értelmében a Törökországból való visszavonulás után a PKK harcosai végleg leteszik a fegyvert. Ennek ellenében a kormány megerősíti a kurd kisebbség jogait. Az alkotmányreform során etnikai értelemben semleges formában határoznák meg az állampolgárság fogalmát – török állampolgár helyett a „Törökország állampolgára” lesz a hivatalos meghatározás –, megszüntetnék a kurd nyelvű iskolai oktatás akadályait, továbbá erősítenék a helyi közigazgatás szerepét.

A roma holokausztra emlékeztek
A második világháborúban meggyilkolt cigányokról való megemlékezés jegyében szervezett szemináriumot tegnap az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának romaügyi munkacsoportja. Járóka Lívia magyar EP-képviselő, a munkacsoport elnöke beszédében a huszadik századi történelem tanulságainak levonását sürgette, valamint arról a kezdeményezésről beszélt, mely augusztus 2-át a roma holokauszt áldozatainak európai emléknapjává nyilvánítaná. A szemináriumot megnyitó Agustín Díaz de Mera García Consuegra spanyol néppárti képviselő elmondta: az Európai Uniónak fel kell lépnie a romák történetével, a roma holokauszttal kapcsolatos tudatlanság és közöny ellen. Cecilia Wikström svéd liberális EP-képviselő felidézte: a Jobbik Budapest utcáin masírozva követelte, hogy szorítsák vissza a „cigánybűnözést”. Járóka Lívia a svéd képviselő szavaira úgy reagált: a magyar kormány véget vetett az ilyen meneteléseknek.

Amerikai drónbázis Észak-Afrikában
A Pentagon bázist szándékozik létrehozni Észak-Afrikában, Nigerben pilóta nélküli kémrepülőgépei számára, hogy kibővítse hírszerzési tevékenységét a szomszédos Maliban és a Szahara térségében aktív iszlamista fegyveres csoportok ellen – jelentették tegnap amerikai médiaforrások. Az amerikai–nigeri megállapodásról tavaly kezdett tárgyalásokat a Maliban francia irányítással megkezdett intervenció gyorsította fel. Washington egyelőre csak felderítő tevékenységet végző drónokat telepítene Nigerbe, de nem zárja ki, hogy az iszlamista fenyegetés erősödésével rakétacsapásokat is végrehajthat a pilóta nélküli harci gépekkel. A drónokat az észak-nigeri Agadez város térségében tervezik állomásoztatni, a mali, algériai és líbiai határ közelében. Washington jelenleg csapat- és teherszállító, valamint légi utántöltő gépekkel támogatja Párizs katonai fellépését.