– Közművesítés, jó utak és jobb szolgáltatások szükségesek, hogy előre tudjunk lépni. Megkezdtük az ivóvíz rácsatlakoztatását a részben kiépített új hálózatra. Az iskola és a település felső részéig már elértünk, eddig futotta az időből, eddig engedte az időjárás. De buktatók is akadnak, mert tavaly örökölt tartozással indultunk. Ezt sikerült részben törleszteni. Még tartozunk 135 591 lejjel a kivitelező cégnek. A régi hálózat leromlott, hetente csőhasadásokkal kellett megküzdeni. Most még Árkosnak is mi adunk vizet. Jó lenne, ha ők is rácsatlakoznának a városi vízre, mert ha a régi hálózatunkat a tavasszal felszámoljuk, már nem tudunk adni nekik. Beindult az ivóvíztisztító állomásunk, így jó minőségű vizet kapnak a fogyasztók. A készülék üzemeltetéséhez villanyáram kellett, ezt rövid idő alatt megoldottuk. Az anyagiak törlesztésére is haladékot kaptunk. Tervbe vettük, hogy önálló ivóvízrendszert alakítsunk ki Kálnoknak, ehhez fúratni fogunk. Ebben Klárik László szenátor ígéretére is számítunk, ugyanis a település egy része magasabban fekszik, mint a víztartály.
– Hogyan alakul a megyei rangú, rendkívül rossz állapotban levő bekötőút helyzete?
– Beindult a közbeszerzés. Vál­tozott a szakemberek elképzelése: a 2,7 kilométer hosszú betonutat nem kell feltörni. Ígéretet kaptunk arra, hogy egy négy méter széles aszfaltburkolatú szakaszt megépítenek a tavasszal, de csak a kálnoki eltérőig, mert a leendő szennyvízhálózat miatt kár volna a községközpontban az új burkolatot feltörni. Az árvízveszély megelőzésére nyert uniós alapokból nagyobb átmérőjű átereszek és vízelvezető árkok épülnek majd a Kálnok felé tartó műúton, s az eltérőnél olyan méretű hidat akarunk, amely alatt át tud majd futni a Kápolna-oldal vize. Nagyon sürgős a faluból Árkos felé vezető út feljavítása. A kanalizálásra régebben benyújtott pályázatok nem voltak nyerők, új kiírásokra várunk.
– Még milyen örökölt tartozásaik vannak?
– Be nem fejezett munkálatok, amelyeket nem voltunk hajlandóak kifizetni. Ilyen a központi park is, ahol nem működik villanyhálózat, hiányos a füvesítés, az elültetett cserjék kiszáradtak. Van egy olyan elképzelésünk, hogy különleges csemetekertet létesítünk az iskola-kertben. Ezt hagyományos módon, a minden évi újszülötteknek névre szóló, más-más fajta facsemetével akarnánk benépesíteni. Ezzel létre is hoznának itt egy helyi arborétumot. A csemetéket eleinte a szülők gondoznák, majd a felcseperedő gyerek, aki azáltal, hogy saját fáját gondozza, örök barátja lesz a természetnek. Anyagi alapokat szerzünk a kálnoki Bedő Albert-emlékház felépítéséhez. Erdészetektől – mert erdőtörvény alkotója volt Bedő Albert – és közbirtokosságoktól akarunk adományokat kérni. Ebben az emlékházban kaphatna emléksarkot a színművész Hosszu Zoltán és a tréfamester Imreh Lajos.
– Szerfelett leromlott a Kálnoky Ludmilla Általános Iskola épülete. A megkezdett munkálatok folytatására mutatkozik-e lehetőség?
– Kicseréltük a hibás cserepeket, hogy ne folyhasson be az esővíz. A nyáron öt osztálytermet önerőből újravakoltunk-meszeltünk, rendeztük a tanulók és a személyzet illemhelyeit. Nagyon sürgős lenne a munkálatok folytatása, a tetőzet javítása, a leromlott nyílászárók kicserélése, az egész épület teljes rehabilitálása. A felújításra, az épület struktúrájának megerősítésére és az udvaron már régebb megkezdett bővítésekre is készültek az elmúlt években tervek. Utóbbiak (kazánház, könyvtár, tornaterem, illemhelyek) munkálatai pénz hiányában tavalytól szünetelnek. Nem sok egyelőre, de a helyzet orvoslására az összes lehető megoldást keressük. Az infrastruktúra mellett ez a másik fontos feladatunk. Újra javításra szorul az önkormányzat székházának tetőszerkezete, és kezdeményezzük egy ravatalozó építését Kálnokon. S akkor még hol a művelődés napi szükségletté tétele, a nehéz szociális helyzet enyhítése? Hiszen itt népes cigány közösség él. A velük kap­csolatos terveinkről a közeljövőben nyilatkozhatunk.
– Hogyan alakul a közösségi élet?
– A helybeli kultúrotthonban kicseréltük a fő nyílászárókat, megszerveztük az idősek napját mind a két településen. Nyertes lett népviselet-pályázatunk, a két település közös tánccsoportja székely ruhában lépett fel, újra igényeltünk pénzt csizmákra. Újraalakult a közös fúvószenekar, egyesületet alakítottak a helybeli tűzoltók, szertárral rendelkeznek, székházat szeretnének, pályáztunk tűzoltó- és fúvószenekari egyenruhákra. Megyei segítséggel sikerül elvégezni a kálnoki kultúrotthon külső javítását, ünnepélyes felavatását farsangfarkára, február 23-ra rögzítettük. Az ikertelepülés húsz éve baráti viszonyt ápol Mezőtúrral, de ebben az évben új kapcsolatot alakítunk ki a Velencei-tó melletti Gárdony várossal, s a gárdonyi iskola testvéri viszonyra lép a kőröspa­takival. Február elsejére, péntekre várjuk a gárdonyiak érkezését. Ké­szülünk március 15. méltó megünneplésére is. Ez alkalommal emlékkopját állítunk Kálnokon.