SZÁNALMAS PARÓDIA. Markó Béla, a Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke kissé sértődötten, kissé bőbeszédűen válaszolt a Mesterházy Attila magyar szocialista politikus fogadása után rázúdult bírálatokra, az alapítványt és a személyét ért támadásokra. Az RMDSZ-tájékoztatóban közreadott válaszában egyebek közt szánalmas paródiának tartja, ha ma valaki „nemzeti értékként” emlegeti Kós Károlyt, miközben elvitatja tőlük azt jogot, hogy Kós Károly szellemisége szerint éljenek és cselekedjenek.
Indulatosan támadta Tőkés Lászlót, aki Markó szerint nem tudja, mit jelent a tolerancia, csak állandóan a nemzeti és a nemzetietlenről beszél. Ostorozza az erdélyi szavazatokért Magyarországon folyó kiábrándító licitálást, hazai és külföldi bírálóit. Hiszi, hogy neki és alapítványának meg kellett a szocialista pártvezetőt hallgatnia, mert – írja – az erdélyi magyarság megmaradásához kell Budapest, sőt Bukarest is, kell Brüsszel, kell az európai jobboldal és baloldal egyaránt. Utolsó mondata árulkodik leginkább sértődöttsége okáról: „Summa summarum: túl egyszerű lenne a magyar–magyar viszonyt arra redukálni, hogy jön az urna, megy az urna, hozzák a hamvakat, viszik a szavazatokat...”
FÉRFIAS PARLAMENT. A Közpolitikák Intézete civil szervezet a decemberben megválasztott új parlament összetételét vizsgálta. Megállapította, hogy a nők a törvényhozók alig 12 százalékát teszik ki. A szenátusban rosszabb az arány, a törvényhozóknak mindössze hét százaléka nő, a képviselőházban 13 százalék. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőházi és szenátusi frakciójában is csak egy nő van, Biró Rozália. A tanulmány szerint a 2008 és 2012 közötti parlamenthez képest csökkent az első mandátumos törvényhozók aránya, az újoncok alig haladják meg az 50 százalékot, míg 2008-ban még 61 százalékot tettek ki, de csökkent a jogász végzettségű törvényhozóké is, nem éri el a parlament létszámának egyötödét. A törvényhozás több mint egyharmadát mérnökök teszik ki, a közgazdászok aránya pedig 20 százalék.
NEM ÁLL MEG A NÉPESSÉGFOGYÁS. Ha a mostani ütemben folytatódik az elvándorlás, 2060-ra az ország lakossága négymillióval lesz kisebb. Az Eurostat felmérése szerint 50 év múlva a romániai lakosság közel 19 százaléka a jobb megélhetési lehetőségek miatt fejlettebb országokban fog lakni. Az elemzés mind a 27 EU-tagország népességének alakulását tartalmazza, eszerint 13 országban fog csökkenni a népesség, és 14-ben növekedni. Legnagyobb mértékben Bulgária lakossága fogyatkozik meg, 2060-ra a bolgár lakosság közel 25 százaléka más országokban fog letelepedni. Magyarország esetében 11 százalékos elvándorlási arányt vetít elő az Eurostat. (Transindex)
