Közismert: a város lakosságának picivel több, mint kétharmada magyar, s majdnem egyharmada román. És három jelölt áll a „startnál”. Innen adódik a lehetőség, hogy az az egy, aki győztesként fut be az első fordulóban, bárki lehet. Ez a tény megnöveli a választók felelősségét. A mindnyájuk felelősségét. Mindnyájunkét, akik itt élünk, és természetes vágyunk, hogy a polgármester személye – annak rendje és módja szerint, mondhatnók úgy is, a „demokrácia törvénye szerint” – a  kétharmadból kerüljön ki. Ezt a törvényt csak mi rúghatjuk fel a tunyaságunkkal, érdektelenségünkkel, vagy hadd mondjuk ki így is: a saját sorsunk iránti felelőtlenségünkkel.
Épp nemrég olvastam egy olyan sirámot, hogy a legutolsó választáson pontosan fele annyian vettünk részt mi, magyarok, mint ezelőtt húsz évvel, a legelső alkalmakkor. Akkor a székely megyékben a részvétel magasan az országos átlag fölött volt. Most, legutóbb épp fordítva történt: mélyen az országos átlag alatt maradtunk. Ha ez most is megtörténne, érhetnek bennünket meglepetések. Tehát: sorsunk – mint általában majdnem mindig – most is a kezünkben van, kovásznaiak. Ha erőt vesz rajtunk a kényelem, jöhet a meglepetés… 
Ám ha minden  magyar jogosult ott van, s magyarként van ott, és a városunk jövőjét vagy mondhatjuk így is: a mi jövőnket nézzük, akkor meglepetés nem érhet.

Gazda József