Az alvás minőségének javításával talán lassítható az időskorban jelentkező memóriaromlás – adtak hangot reményüknek a szakemberek egy új tanulmányban.
A tanulmány szerzői közvetlen kapcsolatot mutattak ki az öregedő agy, az alvás és a memória között. A vizsgálatok tanúsága szerint az öregedő agyban bekövetkező változások negatívan befolyásolták a mély alvás minőségét, ez pedig rontotta a memóriaraktározási képességet.
A kaliforniai Berkeley Egyetem kutatói szerint ez idáig nem lehetett tudni, hogy az agyat, az alvási szokásokat és a memóriát érintő változásokat az öregedés egymástól elkülönülő vagy mélyen összekapcsolódó jeleiként kell-e kezelni.
A szakemberek első lépésben azt bizonyították, hogy a mediális prefrontális kéreg nevű agyterület állapota alapján meg tudják mondani, hogy az adott személy esetében mennyi mély – vagyis lassú hullámú – alvásra lehet számítani. Ezen agyterület ugyanis alapvető fontosságú a mély alvás fázisába való belépésben, ám működése a kor előrehaladtával fokozatosan gyengül.
Második lépésként a kutatók bebizonyították, a mély alvással töltött idő mennyiségéből kikalkulálható, hogy az emberek miként teljesítenek a memóriateszteken. A jó minőségű alvásban bővelkedő fiatalabb páciensek jobb eredményeket értek el a teszteken, mint a rossz minőségű alvással küzdő idősebb társaik.
„A lassú hullámú alvás kulcsfontosságú szerepet játszik a közelmúltban szerzett új emlékek bevésődésében – húzta alá Matthew Walker, a tanulmány egyik szerzője. – Olyan ez, mint megnyomni a ’mentés’ gombot”. (MTI)
