Ennek kapcsán Martonyi János magyar külügyminiszter nyomatékosította: a bukaresti magyar nagykövet semmi olyat nem mondott a székelyföldi autonómia kérdéséről, ami ne lenne azonos a kormány álláspontjával. Ugyanakkor kijelentette, hogy egy közösséghez tartozást kifejező szimbólum kitűzése ma európai minimum. Martonyi és Corlăţean tegnap telefonos megbeszélést folytatott, a hivatalos közlés szerint egyetértettek abban, hogy kölcsönös érdek a feszültség csökkentése, ezért „mindkét fél érzékenységének, a nemzeti közösségek természetes jogainak, valamint a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos európai elveknek, illetve normáknak” a figyelembevételével folytatják az együttműködést. Közben Radu Stroe hatósági fellépést helyezett kilátásba, ennek nyomán pedig Hargita megye kormánymegbízottja tegnap négyezer lejre bírságolta Csíkmadaras polgármesterét, mivel a községháza homlokzatán kifüggesztették a piros-fehér-zöld zászlót.

Kiutasítással fenyegetett nagykövet
A diplomáciai szokásjog megsértésével vádolta meg tegnap Titus Corlăţean külügyminiszter Füzes Oszkárt, Magyarország bukaresti nagykövetét, és kiutasítását is kilátásba helyezte, amennyiben a nagykövet nem tér vissza „megbízatása keretei közé”. Corlăţean az Antena 3 hírtelevíziónak nyilatkozva azt nehezményezte, hogy a magyar nagykövet egy másik hírtelevízió vendégeként újságírói kérdésre válaszolva Magyar­ország támogatásáról biztosította a székelyföldi autonómiatörekvéseket.
A Re­alitatea hírtelevízió élő műsorában a nagykövetségről bekapcsolódó Füzes Osz­kár kifejtette: érthetetlen számára, miért zavarja a románokat a székely zászló, amely otthon van Romániában, a Szé­kely­földön. A műsorvezető – miután felhívta a figyelmét, hogy Románia nem ismerte el hivatalos régióként a Székely­földet – azt kérdezte a nagykövettől, hogy a magyar állam a Székelyföld „megalakítását” kéri-e Romá­niától, és hogy ez etnikai alapú területi autonómiaként valósulna-e meg. A diplomata azt mondta: ha ez a romániai magyarok kérése, akkor igen, mert a magyar állam a romániai magyarok kérését támogatja.
A nagykövet televíziós szereplését a később több csatornán is megszólaltatott román külügyminiszter a diplomáciai szokásjog megsértéseként értékelte.

Ponta orcátlanságról beszél
Victor Ponta miniszterelnök is hevesen reagált, tegnap újságírói kérdésre kifejtette: „A hazai törvénykezés és a kisebbségi jogok hazai tiszteletben tartása Románia belügye: nincs, amiért beleszóljon a magyar miniszterelnök, és nem vagyok kíváncsi a véleményére ebben a témában. Úgy vélem, ez a provokáció a magyarországi választásokkal és politikai helyzettel függ össze. Nem örülünk annak, és nem tartjuk korrektnek, hogy Romániát felhasználják a szomszédos ország választási küzdelmében” – mondta Victor Ponta, hozzátéve: fenntartja azon meggyőződését, hogy ez arcátlanság akkor is, ha ez nem valami diplomatikus kifejezés.
Az etnikai alapon szerveződött pártok törvényen kívül helyezését és az etnikai alapú területi egységek tilalmát kezdeményezi a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Ro­mánok Civil Fóruma, mely szerint Szé­kelyföldön nem a magyarokat, hanem a románokat éri folyamatos „szimbolikus agresszió”. A székelyföldi románok érdekvédelmére szerveződött civil szervezet igazgatótanácsa a parlamentnek, a kormánynak és a köztársasági elnök hivatalának is elküldte állásfoglalását a székelyföldi állapotokkal kapcsolatban.
Traian Băsescu államfő elhárította tegnap az állásfoglalást a székely zászló kifüggesztése kapcsán folytatott vitáról. Le­szögezte, hogy csak akkor fog megszólalni, ha esetleg a magyar államfőnek lesz „nem megfelelő” állásfoglalása a kérdésben.
A diplomáciai konfliktus kapcsán egyébként Mark Gray, az Európai Bizottság szóvivője tegnap kijelentette: a romániai és magyarországi hivatalosságok nyilatkozata belpolitikai kérdés, az EB csak abban az esetben foglal állást, ha a kérdés megvitatására sor kerül az Európai Parlamentben.

Európai minimum
Martonyi János magyar külügyminiszter szerint Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet semmi olyat nem mondott a székelyföldi autonómia kérdéséről, ami ne lenne azonos a kormány álláspontjával. A külügyminiszter tegnap kifejtette, Szé­kely­föld autonómiájának témájában a magyar kormánynak 22 éve világos az álláspontja: ha egy közösség többsége valamilyen autonómiaformát igényel, és ezt demokratikus úton kifejezi, a többségnek figyelembe kell vennie ezt az igényt. A székely zászló ügyéről azt mondta, Ma­gyarország partner a helyzet rendezésében. Kétségtelen, hogy jelenleg ebben Románia tud lépni, a zászlókitűzés miatti eljárásokat abba kellene hagynia – vélekedett. Kijelentette, hogy egy közösséghez tartozást kifejező szimbólum kitűzése ma európai minimum.
Martonyi János és Titus Corlăţean amúgy tegnap délután telefonbeszélgetést folytatott. Egyetértettek abban: a feszültség csökkentése kölcsönös érdek, ezért az együttműködést a felek érzékenységének, a nemzeti közösségek természetes jogainak, valamint a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos európai elveknek, illetve normáknak a figyelembevételével folytatják. A két miniszter megvitatta a székely zászló használatával kapcsolatban kialakult helyzetet, és bár megállapították, hogy véleményük eltér, megegyeztek, hogy a két ország közötti stratégiai partnerség alapján közös cél a kapcsolatok további fejlesztése.

Hatósági fellépés Csíkmadarason
Nem sokkal azt követően, hogy Radu Stroe belügyminiszter hatósági fellépést helyezett kilátásba más államok zászlóinak Románia területén való kifüggesztésével kapcsolatban, Hargita megye kormánybiztosa megbírságolta Csíkmadaras polgármesterét. Jean-Adrian Andrei – aki személyesen járt a csíkmadarasi községházán – az épület homlokzatára kifüggesztett címeres magyar zászló használata miatt négyezer lejes bírságot szabott ki.
Bíró László polgármester elmondta: nem vették le a zászlót, és a bíróságon támadják meg a prefektus intézkedését. Hozzátette, a bírságolási jegyzőkönyvben az szerepel, hogy más állam zászlaját tűzték ki, márpedig Magyar­ország hivatalos jelképe a címer nélküli zászló.

Tőkés: ne távolodjunk Európától
Tőkés László európai parlamenti képviselő nyilatkozatban szólította fel Victor Ponta miniszterelnököt, hogy vessen véget a felfokozott magyarellenes, idegengyűlölő kampánynak, és ne vezesse ki az országát Európából. Tőkés úgy vélte: „Románia területi épsége, szuverenitása, valamint állami jelképeinek státusa nem sérül attól, ha a saját nemzeti szimbólumainkat is használjuk”. Szerinte Bukarestnek meg kellene értenie: Románia csak erősebb lesz, ha közösségei képesek saját sorsukat irányítani, hiszen a különböző autonómiaformák az egész ország javát szolgálják.
Károsnak tartja és elítéli a „mesterségesen létrehozott és felfújt” székelyzászló-ügyet az EMNP is, melynek elnöksége tegnap közleményben szólította fel a román államot: ne háborúzzon saját polgárai ellen. A párt jogszerűtlennek és igazságtalannak tartja a székelyföldi önkormányzatok elleni támadást a nemzeti jelképek használata miatt, valamint eltúlzottnak és fölöslegesnek minősíti a román diplomácia reagálását Németh Zsolt külügyi államtitkár kijelentéseire. „Sem a társadalom közérzete, sem az ország gazdasági helyzete nem fog javulni attól, ha a román állam háborút indít saját állampolgárai ellen, kétségbe vonva identitásuk, szülőföldjük puszta létezését, és egymás ellen uszítja a saját terültén élő nemzeti közösségeket” – áll az EMNP közlemé­nyében.

Borbély párbeszédet sürget
Nincs szükség felesleges feszültségkeltésre a kisebbségi jelképek használatának akadályozása ügyében – hangsúlyozta tegnap Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, s kijelentette: a székelységnek joga van a székely zászló kifüggesztésére. Ugyanakkor hozzátette: Magyarországnak a külhoni magyarsággal kapcsolatos alkotmányos felelősségét úgy kell érvényesítenie, hogy minden ilyen ügyben kikéri az adott közösség legitim képviseletének véleményét, ebben az esetben az RMDSZ-ét.
Borbély szerint Németh Zsolt politikusként, nem pedig külügyi államtitkárként emelt szót a székely zászló ügyében, de a román fél reagálása is túlzott. Borbély László a diplomáciában szokatlannak nevezte azt, hogy Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet – szűkszavú nyilatkozatok helyett – több hírtelevízió vitaműsorában is részt vett, hagyta, hogy provokatív kérdésekkel vallassák, ráadásul románul, amely nem anyanyelve: szerinte ez nem használt az ügynek.

Székely lobogó mindenütt
A Békés Megyei Önkormányzat, szolidaritást vállalva romániai testvérmegyéivel, Hargita és Kovászna megyével, kitűzte a székely zászlót, és erre buzdítja a békési településeket is – közölte tegnap közleményében a Békés megyei közgyűlés fideszes elnöke, Farkas Zoltán. A székely zászló kitűzését kérte Tolna megyei önkormányzatoktól az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának fideszes elnöke, Potápi Árpád János, aki egyben Bony­hád polgármestere is. A felvidéki Ipolynyéken a székelyekkel való szolidaritás jegyében került fel a település önkormányzatának épületére az első székely zászló Szlovákiában. Székelyföldön, Har­gita megyében az EMNP csíkszéki szervezetének több tagja tűzte ki otthona bejáratához a székely zászlót, ezzel is bátorítva mindenkit: ne féljenek a jelkép használa­tától.