Gyerekek csivitelése, felnőttek dörmögése, tyúkok kotkodácsolása, nyulak makogása, rucák hápogása, a háttérben galambok szívhez szóló burukkolása – nem bábeli zűrzavar ez, a kisállat- és fajbaromfi-tenyésztők éves kiállításának hangkavalkádját próbáljuk visszaadni. Tizenharmadik alkalommal került sor a népszerű szemlére, a hobbiállat- és szárnyastenyésztők ezúttal is kirukkoltak.
A sepsiszentgyörgyi Vadász utcai sportcsarnokban 36 kiállító 200 galambot, 72 nyulat, 135 tyúkot tett közszemlére, a létszámot kacsák, gyöngytyúkok, pulykák, aranyhörcsögök, tengerimalacok gazdagították.
Európai szintet ütnek a Háromszéki Baromfi- és Kisállattenyésztők Egyesületének jószágai – mondja a szervezet elnöke, Tulit Imre. A genetikai értéket külföldről behozott fajállatok is emelik, a tagok munkájának eredményeképpen az egész háromszéki baromfi- és nyúlállomány értékesebb, ugyanis az eladott, később keresztezett szaporulat csak jót tett neki. Minden fajt bemutatni szinte lehetetlenség, Tulit az australorp tyúk megjelenését emelte ki. Nagyobb testű, mint az olasz, de sokkal jobb tojó – magyarázta. A fajbaromfik és -nyulak tartása nem olcsó mulatság, pénzbeli nyereségre nemigen van kilátás. „Aki ezzel foglalkozik, az elkötelezettje a hobbiállatok tartásának” – szögezte le.
Dr. Fekete Tibor állatorvos, aki korábban maga is tenyésztő volt, kitűnőnek ítélte meg a kiállított állatok genetikai minőségét. „Szép állatok, értékelni kell a sok munkát, amit tenyésztésük megkövetel” – mondta.
Az életre szóló elkötelezettségre a Váncsa család esete is példa. Váncsa Mózes éveken keresztül postagalambokat tenyésztett, állománya a 150-et is elérte. „Folyton csak az eget figyelte, ezért megkértem, számolja fel a galambászatot” – mesélte a kiállításon felesége, Irma. Meghallgatásra talált, de néhány év múlva az ura újból a galambok mellett döntött. „Üres az életem, ha nincsenek galambjaim. Aki rászokik, annak olyan, mint a drog, nem szabadulhat. Az is igaz, hogy idős korban nem lehet rászokni” – mondta a galambász. Szentgyörgyön laknak, a galambokat Árkoson tartják – a sógort sikerült „beidomítani” etetésükre és tisztán tartásukra, habár nem tudja megkülönböztetni a hím és nőstény galambot – árulta el Váncsa Mózes, akinek rézpirok galambja tavaly országos bajnoki címet kapott.
A fiatalkori „megfertőződés” gyakori jelenség. Tavaly írtunk a bodoki Demeter Dávidról, aki akkor pulykáit állította ki. Most tizenegyedikes a Mikóban, de már kontyos rucáival, tyúkjaival is ott sorakozik a kiállítók között. Az egyesület egyik legfiatalabb tagja Boér Attila. Nagy „vágás” neki, hogy a kiállítás előtt néhány nappal vakbélműtétre kényszerült. Ám keresztapja jóvoltából állatai megjelenhettek a kiállításon.
A szemle a városi gyerekeket is megmozgatta. „A tyúkokat, nyulakat, galambokat ismerték, de a pulykáról megkérdezték: ez milyen állat? Most már tudják, ezért is hasznos a gyerekeknek a kiállítás” – mondta Balogh László tanító, aki nem mulasztotta el a lehetőséget, és tanítványait elvitte a kiállításra.
