7.Egyetemes magyar sport - Lapozgató

2013. február 11., hétfő, Sport

Mi, magyarok együtt jöttünk a Kárpát-medencébe, s bár szétszéledve élünk
a nagyvilágban, mégis együvé tartozunk.
 

1934. február 11-én fejeződött be Mi­lánóban a jégkorongozók XIX. Európa-bajnoksága, melyen Magyarország együttese a dobogó harmadik fokán zárt. A dobogósok: 1. Németország, 2. Svájc, 3. Csehszlovákia és Magyarország (Barcza Miklós, Bethlen Ist­ván, Blazejovszky Rudolf, Farmas Mátyás, Gergely András, Háray Béla, Hírcsák István, Jeney Zoltán, Krámer-Kátay György, Margó György, Miklós Sándor, Sztoics Ferenc). * 1909-ben ezen a napon született Budapesten Toldi Géza labdarúgó-válogatott, aki a Fe­rencvárossal négyszer nyert magyar bajnokságot (1927–28, 1931–32, 1933–34, 1937–38), négyszer Magyar Kupát (1928, 1933, 1935, 1943), egy ízben Közép-Európa Kupát (1937). Összesen 229 bajnoki mérkőzést játszott, és 212 gólt szerzett. Tagja volt az 1938-ban világbajnoki ezüstérmet szerzett magyar válogatottnak. 46-szor öltötte magára a címeres mezt. * 1901-ben ezen a napon született Nagyváradon Ströck István, a Nagyváradi Törekvés labdarúgója, aki tagja volt az 1924-es párizsi olimpián szerepelt román válogatottnak. * Ma ünnepli hetvenkettedik születésnapját Kemecsey Imre kajakos, az 1960-as római olimpia ezüstérmese (kajak 4x500 m), a tokiói olimpia negyedik helyezettje (K-4 1000 m). * Ma ünnepli negyvenhatodik születésnapját Sinkó Andrea ritmikus sportgimnasztikázó, aki a szöuli olimpián egyéni összetettben olimpiai pontot érő hatodik helyen zárt, a XII. világbajnokságon a kilencedik helyet szerezte meg, míg a IV. Európa-bajnokságon a tizennegyedik lett. 1988-tól a magyar válogatott edzője.
Február 12. Ströck Albert, István öccse 1903. ferbruár 12-én született Nagyváradon. Klubjai: Nagyváradi Törekvés, Nagyváradi AC, Újpest, FC La Chaux-de-Fonds. Albert két nemzeti tizenegyben is szerepelt, a román válogatottban nyolcszor, a magyar nemzeti tizenegyben 15-ször játszott. * Ma lenne kilencvenöt éves az Ipolyságban (ma Sahy) született Berzsenyi Barnabás (1993-ban hunyt el Németországban), aki két olimpián képvisel­te Magyarország színeit párbajtőrvívásban. Helsinkiben ötödik helyen zárt a magyar csapat, Melbourne-ben viszont ezüstérmet nyert. * Ötvennégy évvel ezelőtt született Berettyó­új­faluban Bujdosó Imre olimpiai bajnok kardvívó. Egyesületei: a Budapesti SE és a Bu­dapesti Vasas. Érmei: az olimpiai játékokon: arany – 1988, Szöul – csapat, ezüst – 1992, Barcelona – csapat, világbajnokságokon: arany – 1982 és 1991, csapat, ezüst – 1983, 1985 – csapat, 1986 – egyéni, 1990 – csapat, Európa-bajnokságokon: ezüst – 1981 – egyéni, 1987 – egyéni és csapat, 1988, 1989, 1993 – csapat, bronz – 1990, 1991, 1994 – csapat. * Negy­venhárom évvel ezelőtt hunyt el Buda­pesten a gyergyótölgyesi születésű Török Zoltán evezős, két olimpiai játékok résztvevője – 1924-ben és 1928-ban is a kormányos négyesben evezett, mindkétszer helyezetlenül zárt hajója.
Február 13. Ezen a napon ért véget 1972-ben a szapporói téli olimpia, melyen Magyar­országot egy női versenyző képviselte, a műkorcsolyázó Almássy Zsuzsa, aki az igen előkelő ötödik helyen fejezte be a versenyt, két olimpiai ponttal. A játékokon egyébként 35 ország 1232 versenyzője állt rajthoz. * 1971. február 13-án született Marosvásárhelyen Antal Emese gyorskorcsolyázó. Nyolcévesen kezdett el rendszeresen korcsolyázni, tizenhét évesen megnyerte az Ifjúsági Barátság Verseny 1000 méteres távját. 1989-ben részt vett a kijevi világbajnokságon, ahol egyéni összetettben 181 503 ponttal az előkelő hetedik helyen végzett. A következő esztendőben itthon begyűjtötte a négytávú összetett- és a sprintbajnokság aranyérmeit, s mint aki jól végezte dolgát, átköltözött Ausztriába, ahol rövid időn belül a szintén magyar (de anyaországi) Hunyady E­mese csapattársa lett a soron következő világ-, Európa-bajnokságokon és a lillehammeri téli olimpiai játékokon. A legjobb eredményét az 1995-ös heerenveeni Európa-bajnokságon érte el, 500 méteren 41,88 mp-es idővel az 5. helyen végzett. Az 1999-es világbajnokságon Dörfler Emese néven 12. helyen zárta a világbajnokság 500 méteres távjának küzdelmét. * Ma hatvanhét éve született a németországi Chamban Vargha Csongor kajakos, a müncheni olimpia hatodik helyezettje (K-4 1000 m). * 1946-ban ezen a napon született Cinkotán Szücs Lajos olimpiai ezüstérmes, négyszeres Európa-bajnok lepkesúlyú súlyemelő. Érem­gyűjteménye: 1972 – olimpiai ezüstérem, világbajnokságokon: 4 ezüstérem – 1972, lökés, összetett, 1973, lökés, összetett, 5 bronzérem – 1972, nyomás, 1974, nyomás, 1975, nyomás, lö­kés, összetett, Európa-bajnokságokon: 4 arany – 1972, lökés, 1973 szakítás, lökés, össze­tett, 3 ezüst- és 4 bronzérem a két fogásnemben és az összetettben.* 1893. február 13-án született az MTK labdarúgó-középcsatára, a magyar foci első világklasszisa, Schaffer Alfréd. Ti­zenötször öltötte magára a címeres mezt, 17 gólt szerzett. Mint labdarúgó négy országban 7 bajnoki címet szerzett (Magyarországon 3, Németországban 2, Ausztriában és Csehszlo­vákiában 1—1). Az 1938-as világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar csapat edzője volt.
Február 14. 1926-ban ezen a napont játszotta a magyar labdarúgó-válogatott a 114. nemzetközi mérkőzését: Belgium–Magyar­ország 0–2., Brüsszel, Daring Club-pálya, 28 000 néző. Vezette: Mutters (Holland). Magyarország: Fischer–Grósz II, Dudás–Furmann, Búza, Rebró–Rémay III., Molnár, Rémay II., Pipa, Szidon. Belgium: Coudron–Swaerlenbroeks, Demol–P. Braine, Coofmans, Boesman–Gillis, R. Braine, Grimonprez, Y. Thys, Bastin. Góllövők: Pipa (51. p.), Rémay III. (77. p.). * 1952-ben ezen a napon kezdődött Oslóban a VI. téli olimpia, melyen 22 ország 732 versenyzője szerepelt. Magyaror­szágot tizenkét sportoló képviselte, a legeredményesebben a Nagy Marianna, Nagy László műkorcsolyázó páros – bronzérmet szereztek a testvérek. * Ma ünnepelné nyolcvanegyedik születésnapját a felvidéki Szencen született Csermák József kalapácsvető olimpiai bajnok és világcsúcstartó. 1952-ben a Helsinki olimpián 60,34 méteres dobása világcsúcsot jelentett, és olimpiai aranyérmet ért. Négy évvel később Melbourne-ben is dobókörbe lépett, itt az előkelő ötödik helyet szerezte meg, közben szerzett 1954-ben egy Európa-bajnoki bronzérmet is. A kitűnő sportember Tapol­cán alussza örök álmát. * 1966. február 14-én született az erdélyi Me­zőbándon Lász­ló Esz­ter, a későbbi Mátéfi Eszter kézilabdázó, olimpiai harmadik helyezett. Marosvá­sár­helyen végezte iskoláit, itt sajátította el a kézilabda alap-, közép- és felsőfokának ismereteit. 1984-ben a román ifjúsági válogatott játékosa, egy évvel később már a nagy válogatottban szórja a gólokat, első mérkőzésén: Románia–Csehszlovákia 26–20, Eszter öt gólt szerzett. 1987-ben Balkán-bajnokságot nyer a román válogatottal, 1991-ben elhagyja Romániát, és Magyarországra költözik, ahol Debrecen, Győr és Dunaújváros jelentette főbb állomásait. 1996-ban mint magyar válogatott vett részt az atlantai olimpián, ahol a kisdöntőben bronzérmet szerzett, miután egy évvel korábban világbajnoki ezüstérmet vehetett át mint a magyar válogatott oszlopos tagja. Visszavonulása után egy ideig a magyar válogatott szövetségi kapitánya* Debrecen­ben született ma hetvenhat éve a tokiói olimpia ezüstérmes gerelydobója, Rudsané Antal Márta, aki a mexikói olimpián is rajthoz állt, s negyedik helyen zárta a vetélkedőt.
Február 15. 1948-ban ezen a napon ért véget a műkorcsolyázók Európa-bajnoksága, a férfiak versenyén Király Ede a 4. helyen végzett, a nők vetélkedőjén Kékessy Andrea a 7. helyen zárt, majd következett a párosok versenye, s ezen a Kékessy Andrea, Király Ede páros magabiztosan szerezte meg az aranyérmet, a Nagy testvérpár, Marianna és László a hatodik helyen fejezte be a versenyt. * Huszonhárom évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el a komollói születésű Dávid József disz­koszvető, az 1928-as amszterdami olimpia résztvevője. A zaláni temetőben alussza örök álmát. * 1912. február 15-én született Brassóban Bodola Gyula, becenevén Dudus, a román és a magyar válogatott csatára. Klubjai: Brassói CFC, Braşovia, Nagy­vá­radi AC, Bukaresti Vénusz, Nagyváradi AC, Budapesti Vasas, Kolozsvári Ferrar, Budapesti MTK. A román válogatottal részt vett mind az 1934-es, mind az 1938-as világbajnokságon. A román válogatott mezét 48-szor öltötte magára, és 30 gólt lőtt, a magyar válogatottban 13-szor játszott, és 4 gólt szerezett. A kitűnő tudású csatár mindkét országban elnyerte a labdarúgóbarátok elismerését, szeretetét. 1992-ben hunyt el Budapesten. * Ma ünnepli hetvenegyedik születésnapját Hammerl Lászl­ó sportlövő, a tokiói olimpia kisöbű sportpuska (fekvő testhelyzet) versenyének bajnoka és bronzérmese (kisöbű sportpuska összetett), valamint a mexikói olimpia ezüstérmese (kisöbű sportpuska, fekvő). * 1907. február 15-én született Aradon Matusek Jó­zsef tornász, aki az 1936-os berlini olimpián a román csapattal a 14. helyen végzett, egyéni összetettben pedig a 102. lett.
Február 16. Az 1936-os II. női tőrcsapat Európa-bajnokság ezen a napon zárta kapuját San Remóban. A dobogósok: 1. Németország, 2. Magyarország (Bogáthy Erna, Elek Ilona, Elek Margit, Horváth Katalin, Vargha Ilona), 3. Ausztria. * Százhat éve született Buda­pesten Rajcsányi László kardvívó, aki a budapesti Wesselényi Vívó Clubban kezdte pályafutását, aztán a Magyar AC, a Barátság SE, a Vasas, a Petőfi SE jelentette pályafutásának újabb állomásait. Részt vett az 1936-os berlini, az 1948-as londoni és az 1952-es helsinki olimpiai játékokon, mindhármon aranyérmet szerzett a kardcsapattal. Mindhárom alka­lommal a csapat tagja volt Berczelly Tibor, Gereviche Aladár és Kovács Pál. Túl a játé­kokon aratott sikerein, szerzett három világbajnoki aranyérmet, egy bronzot, és három Európa-bajnoki címet, melléjük két ezüstérmet. Nem vitás, szépen csillogott kezében a magyar kard. * Nyolcvanhetedik születésnapját ünnepelné ma Szathmáry Elemér úszó, az 1948-as londoni olimpia ezüstérmese (4x200 m gyors).
Február 17. 1924-ben ezen a napjon ért véget a XII. női műkorcsolya-világbajnokság Oslóban. A győzelmet az osztrák színekben versenyző magyar Plank-Szabó Herma szerezte meg, akárcsak egy évvel korábban Bécsben. * 1973. február 17-én fejeződött be a sportlövők III. Légfegyveres Európa-bajnoksága. Nem remekeltünk, de egy bronz­érem azért nekünk, magyaroknak is jutott, a légpuskás Abonyi György szerezte. * Hetven­ötödik születésnapját ünnepli Bakonyi Péter, a három olimpiai játékon (1964, 1968, 1972) részt vett kardvívó, aki a ’68-as mexikóin és a ’72-es münchenin egy-egy bronzérmet szerzett csapatban. * Tizenkilenc éve hunyt el Budapesten Varju Vilmos súlylökő, a tokiói olimpia bronzérmese, a mexikói játékok résztvevője, kétszeres Európa-bajnok (1962, Belgrád és 1966, Budapest), Európa-kupa-győztes, tizenhatszoros magyar bajnok. * Győrben született ezelőtt negyvenegy évvel a barcelonai olimpia aranyérmes kajakosa, Czigány Kinga, a női kajak négyes tagja. Csapattársai: Dónusz Éva, Kőbán Rita és Mészáros Erika.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 784
szavazógép
2013-02-11: Sport - Áros Károly:

A sport több, mint szükséges rossz (Sportélet)

Megyénk sportmozgalmának mélyrepülése hűen tükrözi vezető fórumainak tehetetlenségét, mondhatjuk úgy is, a nemtörődömség, a hozzá nem értés, a felületesség mögé rejtőzködését, mintha az volna egyetlen feladatuk, hogy örökre elássák a történelmi Háromszék sporthagyományait, eredményeinek emlékét.
2013-02-11: Elhalálozás - :

Elhalálozás

Elhalálozás
Szívünk mély fájdalmával tudatjuk, hogy a drága jó édesanya, nagymama, dédnagymama, anyós, keresztanya, közeli és távoli rokon, ismerős és jó szomszéd,
özv. MÁTHÉ JENŐNÉ
szül. BAJKA ERZSÉBET
ny. tanárnő
életének 93. évében 2013. február 9-én csendesen elhunyt.
Temetése 2013. február 12-én, kedden 15 órakor lesz Kézdivásárhelyen a régi református ravatalozóháztól.
Pihenése legyen csendes, emléke áldott.
A gyászoló család
6169