Az égre festett szikrázó csillagokkal, ezüst-, arany- és vöröses fényekkel, a földön sortűzként ropogó petárdafüzérek fülsiketítő robajával köszöntött be a Kígyó éve Kínában.
Az éjszakai tűzijátékok látványa vasárnaptól tizenöt napon át (a tavaszünnepet lezáró lampion ünnepig) kisebb-nagyobb intenzitással a mindennapok részévé válik Kínában. Ehhez maga a lakosság vásárolja meg a pirotechnikai eszközöket alkalmi elárusítóbódékban. Ebben az időszakban mindenütt fénycsóvák, gömbök láthatók, kíséretük visító, durrogó zaj és füst.
A fővárosban ugyanakkor önmérsékletre hívták fel az embereket, hogy a levegőt és – a hátramaradó kiégett szeméttel – a környezetet a lehető legkisebb mértékben szennyezzék. Tavaly 170 tonna szemetet gyűjtöttek össze csak az újévet köszöntő éjszaka után.
Kína legnagyobb családi ünnepének estéjén roskadásig tele vannak az asztalok, a családtagok, akik többnyire csak ezen alkalommal gyűlnek egybe, már túl vannak az érkezéskori ajándékozáson, s készülnek a következő napok további rokonlátogatásaira, a szabadtéri szórakozásokra, például vattacukros, ringlispíles vásári mulatozásra.
Az idei hivatalos negyvennapos ünnephez kapcsolódó utazási periódus január 26-án kezdődött. Ennek során több mint 3 milliárd 400 ezer utazásra számítanak. A vonatok és a buszok mentesítő járatokkal 225 millió, illetve 3,1 milliárd utazást fognak lebonyolítani, amivel elérik az országos kapacitás 99 százalékát.
Kínában még szombaton is három és fél millió ember szállt vonatra, a húszmilliós Pekinget már kilencmillióan hagyták el, közülük 2,7 millióan repülővel. Az utazási statisztikákból arra következtetnek, hogy minden harmadik pekingi vidékről származik.
A február tizedikével kezdődő tavaszünnephez Kínában hét nap hivatalos szabadság jár, de a normális élet visszaállásához általában legalább két hétre van szükség. A boltok, üzemek, gyárak leállnak, dolgozóik majd folyamatosan térnek vissza munkahelyeikre. A politika, a diplomácia ugyancsak takarékra áll.
