Bensőséges, ünnepi hangulatú közös testületi ülésen aláírta a két település polgármestere – Kisgyörgy Sándor és Tóth István – a jó ideje összeványolt barátságból adódó együttműködési megállapodást. A kőröspataki tanács küldöttsége már a nyáron tiszteletét tette a Velencei-tó partján fekvő, tízezer lakosú üdülővárosban.
A megállapodás értelmében a két település közös érdekekkel bíró ágazataiban korszerű együttműködési formákat alkalmaznak, elősegítik a kulturális intézmények és szervezetek, valamint az ezeket irányító személyek közötti kapcsolatot. Támogatják az iskolák közti együttműködést, csereprogramokat hoznak létre a diákok és a pedagógusok számára, sporteseményeket karolnak fel, kedvező feltételeket dolgoznak ki gazdasági, örökségvédelmi és szociális jellegű tevékenységek közös lebonyolítására.
A két testvértelepülés együttes ülésén Gárdony város nyolctagú küldöttsége és Sepsikőröspatak tanácsának tagjai vettek részt. Kisgyörgy Sándor polgármester és Zsigmond Sándor, a helybeli Kálnoky Ludmilla Alapítvány elnöke köszöntötte a vendégeket, majd bemutatták a Vadas alatti ikertelepülést. Tóth István gárdonyi polgármester városát mutatta be, és átadta annak hivatalos címerét. „Városunk részei – mondta – Gárdony, Agárd és Dinnyés. Vonzerejét elsősorban a Velencei-tó strandjainak köszönheti, amelyre a település gazdaságát meghatározó idegenforgalom épül. A fejlődés egyik fő forrása a nagy odaköltözési vágy, budapesti, székesfehérvári és környékbeli családok választják a csendes, ám jó közlekedési viszonyokkal rendelkező agglomerációs várost. Az idetelepülők túlnyomórészt az idősebb korosztályhoz tartoznak. A város szülöttje Gárdonyi Géza, akinek szülőháza Agárdon látható.”
„Ismeretségünk a városházán dolgozó köztisztviselő, Fekete György és a helybeli egyik Asztalos család kapcsolata révén alakult ki Sepsikőröspatakkal, ami nagy örömünkre szolgált, és úgy érezzük, mindkét település számára szerencsés találkozás volt – válaszolt megkeresésünkre Nagy Katalin gárdonyi polgármester-helyettes, akitől az író Gárdonyi gyerekkora felől is érdeklődtünk. – Az író, aki felvette a település nevét, csak egész kisgyerek korában tartózkodott Gárdonyban. Édesapja, a szászországi származású Ziegler Sándor soproni uradalmi gépész és jószágigazgató, majd gépészmérnök volt, a szabadságharc lelkes támogatója, aki vagyonát fegyvergyár létesítésére áldozta, fegyvereket gyártott a szabadságharc számára, amiért ugyancsak meggyűlt a baja a forradalom letörése utáni megtorlás idején. Ő volt a mi Gábor Áronunk. A Gárdonyi-szülőházat nagy lelkesedéssel újíttatta fel az önkormányzat, olyannyira, hogy mi, a köztisztviselők is személyesen dolgoztunk a munkálatoknál.”
A vendégek rövid körsétán ismerkedtek a megyeszékhellyel, a Székely Nemzeti Múzeumban tett látogatás pedig elmélyítette rólunk szerzett ismereteiket.
