Kelet-európai filmek vitték el a legtöbb jelentős díjat a 63. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinalén: az Aranymedvét egy román alkotás, a zsűri nagydíját pedig egy bosnyák film kapta, amelynek amatőr főszereplője elnyerte a legjobb színésznek járó Ezüstmedvét a szombat esti gálán.
A legjobb alkotásnak járó Aranymedvét Călin Peter Netzer (képünk) román rendező Poziţia copilului (A gyermek fekvése) című filmje kapta. A román dráma pénteken elnyerte a filmkritikusok nemzetközi szövetségének (FIPRESCI) díját is, a kritikusok azon kevés film között emlegették, amely kiemelkedett az amúgy gyengének tartott idei mezőnyből. A dokumentarista jellegű alkotás a román felső osztály erkölcsi állapotáról, valamint az igazságszolgáltatás és a rendőrség működéséről ad látleletet. A történet középpontjában egy gazdag asszony áll, aki minden eszközt, mindenekelőtt a megvesztegetést bevetve próbálja megmenteni a börtöntől fiát, aki gyorshajtással halálos balesetet okozott. A rendező a díjkiosztó után tartott sajtótájékoztatón kiemelte: az Aranymedve nemcsak a filmnek szól, hanem az egész román filmművészetnek. Ada Solomon producer kérdésre válaszolva elmondta: „hivatalos helyről”, állami szervek képviselőitől egyelőre nem érkezett reakció a film sikerével kapcsolatban. A producer előzőleg, a gálán hangsúlyozta: legfőbb ideje, hogy a román politika felismerje, milyen jelentős hozzájárulás a filmesek munkája Románia nemzetközi tekintélyének erősítéséhez.
A zsűri nagydíját, egy Ezüstmedvét az Epizoda u zivotu beraca zeljeza (Epizód egy vasgyűjtő életéből) című bosnyák dráma nyerte el. Az alkotás egy roma család kálváriáját mutatja be, arról szól, hogy miként próbálnak orvosi segítséget szerezni az asszonynak, akinek méhében elhalt a magzat. A legjobb férfi színészi alakításért járó díj nyertese, a filmben saját magát alakító Nazif Mujic a sajtótájékoztatón kiemelte: az állami intézményeknek nem a nemzetiség, a bőrszín vagy a vallás alapján kellene dönteniük a segítségre szoruló állampolgárokról, a romáknak pedig meg kell ismerniük állampolgári jogaikat, és élniük kell velük. A rendező, Danis Tanovic elmondta: a film hangot ad azoknak, akik nem tudnak felszólalni saját magukért, és remélhetőleg elindítja a diskurzust a romák helyzetéről Bosznia-Hercegovinában, ahol „mindig a romák húzzák a rövidebbet”, a társadalom egészére pedig az jellemző, hogy az emberek egyik napról a másikra tengetik életüket, és kilátástalannak látják a jövőt.
További díjak is az idei Berlinale nagyjátékfilmes mezőnyének keleti irányultságát jelzik. A legjobb forgatókönyvnek járó elismerést két iráni filmes, a házi őrizetben tartott és hivatásának gyakorlásától eltiltott Dzsafár Panahi és társa, Kambozia Partovi kapta a titokban készült, Parde (Zárt függöny) című film szkriptjéért. Mivel a teheráni rendszer által üldözött Dzsafár Panahi nem lehetett jelen Berlinben, Partovi egyedül vette át az Ezüstmedvét. Az alkotói területeken – fényképezés, zene, díszlet, vágás vagy kosztüm – kiosztott Ezüstmedvét pedig az Uroki garmonyii (Harmónialeckék) című kazah–német film operatőre, Aziz Zambakijev kapta meg. A legjobb rendezésért járó díjat – ugyancsak egy Ezüstmedvét – David Gordon Green kapta Prince Avalanche című alkotásáért. Az amerikai rendező a sajtótájékoztatón így nyilatkozott: „Egy filmrendező csak annyira tud jó lenni, amennyire jó a stábja.” A Vong Kar-vaj kínai rendező vezette héttagú zsűri a fesztivál alapítójának nevét viselő Alfred Bauer-díjjal a Vic+Flo ont vu un ours (Vic és Flo látott egy medvét) című kanadai alkotást, Denis Coté művét tüntette ki. Ezt az elismerést évről évre olyan filmek kapják meg, amelyek a mindenkori zsűri szerint új perspektívákat nyitnak a filmművészetben. A legjobb női alakítás díját Paulina García, a Gloria című chilei film főszereplője nyerte el derűs alakításával. A legjobb első filmnek a The Rocket című ausztrál művet, Kim Mordaunt nagyjátékfilmes bemutatkozását választották. A legjobb rövidfilmnek járó Aranymedvét a La Fugue (A szökés) című francia film, Jean-Bernard Marlin munkája kapta. A rövidfilmes zsűri Ezüstmedvével jutalmazta a Die Ruhe bleibt (Marad a csend) című német alkotást, amelyet Stefan Kriekhaus rendezett.
Claude Lanzmannt, a Shoah című dokumentumfilm francia rendezőjét életműdíjjal – tiszteletbeli Aranymedvével – tüntették ki a fesztiválon. A monumentális, kilenc és fél órás alkotás rendezője az első dokumentumfilmes a Berlinale történetében, aki életműdíjat kapott.
Az év első jelentős A-kategóriás seregszemléjét hagyományosan nagyszabású gála koronázta meg, a Berlinale Palastba 1600 vendéget vártak a díjátadóra. Az Arany- és az Ezüstmedvét Dieter Kosslick fesztiváligazgató és a zsűri tagjai adták át. A ceremónia a győztes film vetítésével zárult.
A rangos mustra idén sem szűkölködött híres vendégekben, a német fővárosba látogatott mások mellett Matt Damon, Hugh Jackman, Anne Hathaway, Isabelle Huppert, July Delphy, Holly Hunter és Jane Campion, valamint Juliette Binoche, Geoffrey Rush, Catherine Deneuve és Jude Law. A színvonal azonban hagyott némi kívánnivalót maga után, a kritikusok a versenyszekcióban szereplő több filmmel is elégedetlenek voltak, némelyiket kifejezetten rossznak nevezték. Bírálatok szerint kevés világpremier jutott az idei mustrára, a versenyfilmek közül csak három ünnepelte bemutatóját a német fővárosban.
Hazai visszhang
A román film életképességének bizonyítékát látja a filmes szakma Călin Peter Netzer alkotásának sikerében:
„Egy csomó kritikus már temette a román filmet, sikereit múló divatjelenségnek nevezte, úgyhogy ez a díj a román film életképességéről is szól, reflektorfényben, a szakemberek érdeklődési körében tartja a román filmet, ez nekünk, többieknek is fontos” – mondta vasárnap a Mediafax hírügynökségnek kollégája sikerét kommentálva Cristi Puiu filmrendező, a Lăzărescu úr halála című, Cannes-ban díjazott film alkotója, aki a román filmtörténet első Aranymedvéjét kapta 2004-ben Egy karton Kent és egy csomag kávé című rövidfilmjéért. v Eugen Şerbănescu, a romániai Országos Filmközpont (CNC) vezérigazgatója az Agerpres hírügynökségnek azt mondta: a Berlinalén elért újabb siker a román filmesek értékteremtő munkájának méltó elismerése, amely a nemzetközi filmszakma élvonalába emeli Romániát. Rámutatott, Dan Piţa 1992-es velencei Ezüstoroszlánja (Luxushotel) és Cristian Mungiu 2007-es cannes-i Aranypálmája (4 hónap, 3 hét, 2 nap) után A gyermek fekvése az első román nagyjátékfilm, amely elnyerte a berlini Aranymedvét. v Tudor Giurgiu kolozsvári filmrendező, a román köztelevízió volt vezérigazgatója a berlini gálán felszólaló Ada Solomon producernek adott igazat, aki a finanszírozási gondokra utalva azt hangsúlyozta: legfőbb ideje, hogy a román politika felismerje, milyen jelentősen járul hozzá a filmesek munkája Románia nemzetközi tekintélyének erősítéséhez. „A román film továbbra is alulfinanszírozott, a mozikat felszámolják, az Országos Filmközpont pedig valahol a múlt században leragadt intézmény. Ez most egy új kezdet is lehetne, de mi az elpackázott lehetőségek szakértői vagyunk” – jelentette ki keserűen.
Vasárnap délig sem az elnöki hivatal, sem a kormány nem reagált arra, hogy román film nyert a 63. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon.
Máris számos forgalmazó cég érdeklődik a film külföldi terjesztése iránt, itthon március 8-tól vetítik Călin Peter Netzer díjnyertes alkotását.
