Az új, 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus büdzséjének vitájában egyre több információ került nyilvánosságra arról, hogy egy-egy ország milyen módon „egyenlítette” ki az unió kasszájába befizetett és onnan lehívott összegeket az elmúlt hét- esztendős ciklusban. Magyarán pénzügyileg milyen haszna, netán kára származott abból, hogy csatlakozott az Európai Unióhoz. Ugyanakkor az újabb hétéves ciklus sarokszámai is nyilvánosságra kerültek. Alább a Ziarul financiar alapján Románia egyenlegét, kereteit igyekszünk górcső alá venni.
Ha a befizetett és a visszakapott összegek különbözetét vizsgáljuk, papíron Románia nettó nyereséget könyvelhet el, hiszen a 2007–2012-es időszakban az ország közel 8 milliárd eurót fizetett be az uniós kasszába (minden évben a GDP 1 százalékát), és 10 milliárd eurót kapott. Utóbbinak 40 százaléka azonban a közvetlen mezőgazdasági támogatásokra ment el, vagyis csupán 6 milliárd euró, ami az uniós források felhasználásának hatékonyságától függ.
A csatlakozás óta Románia további, mintegy 12 milliárd euróban részesült elő- és utócsatlakozási támogatás címen, így összességében 33,5 milliárd uniós pénz került a hazai gazdaságba. Ám sokat elmond az a tény, hogy a pályázható strukturális alapok felhasználása tekintetében az ország rendkívül gyengén teljesített, tavaly év végéig a rendelkezésre álló összeg alig 12 százalékát sikerült lehívni.
Jobb a helyzet tehát a mezőgazdasági támogatások terén, az úgynevezett Közös Agrárpolitika (KAP) fejezetnél – közvetlen földalapú támogatás és vidékfejlesztés – összesen 13,8 milliárd jött (a két tengely közötti felosztás: 5,6, illetve 8,2 milliárd), a haszonélvezőkhöz, vagyis a gazdákhoz ennél kevesebb pénz jutott el: 3,9 milliárd, illetve 5 milliárd, amiből csak 3,7 milliárd uniós pénz, hiszen ezt 25 százalékos hazai társfinanszírozással lehetett igénybe venni. Van még egy kisebb tétel, az úgynevezett halászati operatív program keretében, amely révén 65 millió eurót fizettek ki, ebből 49 millió jött az uniótól (szintén 25 százalékos volt a nemzeti hozzájárulás).
A legnagyobb gond a strukturális és kohéziós alapoknál tapasztalható, ahol a 20 milliárd eurós keretből csupán 2,2 milliárdot tudtunk felhasználni. Tavaly például a kitűzött 20 százalékos ráta helyett a pénzügyminisztérium adatai szerint a rendelkezésre álló összeg csupán 11,47 százalékát sikerült elkölteni, és ez volt a leghatékonyabb év eddig. Románia ténylegesen 1,2 milliárd eurót költött el tavaly, míg egy évvel korábban ennek mintegy felét, vagyis 700 millió eurót. Pedig a tavaly benyújtott pályázatok összértéke háromszorosa volt a hétéves keretnek.
Az idei év első hónapjában Romániának 8,22 milliárd euró értékben 75 nagyszabású projektjét fogadta el finanszírozásra az Európai Bizottság: 60-at környezetvédelmi (vízellátás, kanalizálás, szennyvíztisztítás, hulladékgazdálkodás, városi fűtésrendszerek és árvízvédelem), 14-et szállítási (szárazföldi, vasúti és vízi infrastruktúra kiépítése) és egyet kutatási területen.
Az államfő bejelentése tehát, hogy az elkövetkező hét évben 18 százalékkal, 39,88 milliárd euróra nő a Románia számára felhasználható összeg, korántsem jelenti azt, hogy ez a pénz beépülhet a hazai gazdaságba. És nem azért, mert politikai ellenfele, a miniszterelnök az összegek tényleges csökkenéséről beszélt. Tételesen a strukturális alapokba 21,82 milliárd eurós keretet hagytak jóvá (10 százalékos növekedés), a KAP-ba pedig 17,5 milliárdot (27 százalékos növekedés), itt jelentős, 47,5 százalékos a többlet a közvetlen támogatásokra (10,3 milliárd), de csökkennek a vidékfejlesztésre (7,1 milliárd) fordítható összegek.
