Alkotmányellenes a mentelmi jog
Alaptörvénybe ütközőnek minősítette tegnap az alkotmánybíróság a parlamenti képviselők és szenátorok jogállásáról szóló törvényt. A taláros testület azt a cikkelyt kifogásolta, amely 45 napos fellebbezési határidőt biztosít a hivatali összeférhetetlenséggel megvádolt törvényhozók számára, miközben a közhivatalnokoknak csak 15 nap áll rendelkezésükre, továbbá azt a rendelkezést is, amely szerint a képviselőház vagy a szenátus tisztségéből való (legtöbb hat hónapos) felfüggesztéssel büntetné azt a törvényhozót, akiről bebizonyosodott, hogy úgymond érdekösszefonódási helyzetben van.
Ez a cikkely azért bukott meg, mert a felfüggesztés idejére képviselet nélkül hagyná egy adott választókerület állampolgárait. A törvényt a Băsescu államfőt támogató DLP óvta meg. Crin Antonescu, a szenátus elnöke közölte, hogy a parlament tudomásul veszi az alkotmánybíróság döntését, és annak tiszteletben tartásával módosítja a törvényt, bár szerinte különbséget kell tenni a törvényhozók és a köztisztviselők között.
Băsescu vissza fog térni
Korábbi nyilatkozataival ellentétben államelnöki megbízatása lejártával mégsem kíván nyugdíjba vonulni Traian Băsescu, hanem továbbra is aktívan a politikai életben marad, bár még ő sem tudja, hogyan. Ezt ő maga jelentette be tegnap Bécsben, az ausztriai román közösség tagjaival való találkozón. Egy kisebb, két-három hetes szabadságra azonban szeretne elutazni feleségével, miután átadja a Cotroceni-palota páncélszekrényeinek kulcsait, mert „az alkotmány értelmében Románia elnökének nincs pihenőszabadsága. Emiatt, ha két-három napra ki akarnál kapcsolni, nem válhatsz meg a kommunikációt biztosító eszközöktől, a biztonsági rendszerektől, és készen kell állj, hogy bármikor aláírj egy dekrétumot, egy dokumentumot, és így tovább.” Traian Băsescu államfő 2012-ben közölte, hogy 2014-ben visszavonul a politikából, és két hete azt, hogy nem fog visszatérni a DLP-be, ahol egyébként nagy lelkesedéssel várják volt párttársai.
Tüntetés Bârladon és Aranyosgyéresen
Mintegy hétezer ember tüntetett tegnap Bârladon a palagáz – a zöldek szerint környezetszennyező – kitermelése ellen. A Vaslui megyei városban összegyűlt tömeg Victor Ponta miniszterelnököt ostorozta, mert megváltoztatta álláspontját a palagáz kitermeléséről: amikor ellenzékben volt, ellenezte, miután hatalomra került, már nem utasította el. l Az aranyosgyéresi Mechel sodronyipari kombinát előtt megígért, de elmaradt (három fizetésnyi) végkielégítését követelte tegnap kétszánál több volt alkalmazott. A tüntetők behatoltak a gyár kapuján, egy részük az irodaépületbe is bejutott, ahol épp videokonferenciát tartottak a Kolozs megyei alprefektus jelenlétében. A január és február folyamán elbocsátottak elégedetlenségét azzal szerelte le a vállalat tulajdonosa, hogy ebédjegyeket ígért nekik. A Mechelnél 2012 júniusában kezdődtek el a tömeges elbocsátások, több lépésben közel 1700 személy veszítette el munkahelyét; a gyárnak jelenleg körülbelül 300 alkalmazottja van. Az orosz Mechel csoport a közelmúltban szimbolikus összegért, 230 lejért (52 euró) eladta eladósodott romániai kohászati kombinátjait a bukaresti Invest Nikarom cégnek, amely két orosz állampolgárságú személy tulajdonában van. Varujan Vosganian gazdasági miniszter szerint az új tulajdonos márciusban újraindítja a termelést a târgoviştei és a buzăui egységekben, és esetleg eladásra bocsátja a brăilai és az aranyosgyéresi üzemet.
Leépítések az energiavállalatoknál
Csoportos elbocsátásokat tervez a kormány 2013 és 2018 között az állami energiavállalatoknál a nemzetközi hitelezőkkel szemben vállalt kötelezettségek miatt. A gazdasági minisztérium által ismertetett tervezet szerint 15 állami energiavállalatnál lesznek csoportos elbocsátások: villamos- és hőenergia-szolgáltatóknál, de az országos urán- és sókitermelő vállalatoknál is. A Nemzetközi Valutaalap két éve szorgalmazza a veszteséges állami vállalatok átszervezését vagy privatizálását, a kormány azonban ezeknek a kötelezettségeknek nem tett eleget. Ezért 2009 óta – amikor Románia megkötötte az első hitelmegállapodást – most először merült fel annak a veszélye, hogy nem tudja sikeresen lezárni a hitelszerződést. Ennek határideje tavasszal járt volna le, de januárban három hónap haladékot kapott az ország.