PERT VESZÍTETTEK A MAGYAR OKTATÓK. Az Orvosi és Gyógyszerészeti Képzés Magyar Egyesülete (AMPCMF) elveszítette a pert, amelyet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) Chartája ellen indított.
Kincses Előd, az egyesület ügyvédje úgy nyilatkozott: a bíróság ítéletének indoklását követően fellebbezni fog. A magyar oktatók egyesülete azt követelte, hogy töröljék el a meglévő Chartát, helyébe törvényes, anyanyelvű oktatást is előíró okiratot rendeljenek el. Kincses szerint a MOGYE becsapta a minisztériumot, mivel az okiraton nem változtattak, holott ezt Daniel Funeriu volt tárcavezető megkövetelte. A jogász azzal is vádolja az egyetem vezetőségét, hogy megfélemlíti a magyar tanári kar ama tagjait, akik a magyar nyelvű oktatás népszerűsítésén dolgoznak. (Marosvásárhelyi Info)
SOKAT MARKOLNAK, KEVESET FOGNAK. Helytelenül szervezték meg az idei országos felmérő érettségi vizsga színlelését, legalábbis ezt állítják a tanügyi szakszervezetek vezetői. Szerintük a vizsgafeladatokat mindegyik iskolának külön-külön kellett volna összeállítania annak függvényében, hogy meddig jutottak a tananyag leadásával és elsajátításával. A szakszervezetiek szerint a tanterven is változtatni kellene, mert az eltúlzott volumenű tananyag és a tanórák száma is gondot jelent. (B1TV)
SZEGÉNY GYERMEKEK ÉS ÖREGEK. Az Eurostat kimutatása szerint az országban élő kiskorúak 49 százaléka szegény, és a társadalmi kirekesztettség kockázatának is ki van téve. Romániát csak Bulgária előzte meg ezen a listán, a bolgár gyerekek 52 százaléka élt szegényes körülmények között tavalyelőtt. A szegénységi listán Romániát Litvánia és Magyarország követi, a legkisebb szegénységi értéket a svéd, dán és finn gyerekek körében mutatták ki. A felmérés szerint Romániában a szegény gyermekek 78 százalékának a szülei alacsony iskolai végzettségűek. Az Európai Unió országain belül két évvel ezelőtt a gyerekek 27 százaléka élt szegénységben, az idős korosztálynak pedig a 21 százaléka.
SOKAT DRÁGULT, S MÉG NINCS VÉGE. Két és félszer többet fizetünk most a közszolgáltatásokért és az energiaellátásért, mint hét évvel ezelőtt. A Ziarul financiar napilap összeállítása szerint az ivóvíz- és szennyvízellátás költségei 157 százalékkal növekedtek 2005 óta, a hőenergia ára megduplázódott, a földgáz 75 százalékkal drágult, az elektromos energia pedig 52 százalékkal kerül többe. Idén újabb drágulás várható: az energiaárak liberalizálása miatt júliustól 8 százalékkal, majd októbertől újabb 2 százalékkal kell többet fizetni a földgázért, az elektromos áram pedig 10 százalékkal kerül többe júliustól. Az elkövetkező években, egészen 2018-ig fokozatosan növekednek majd az energiaárak.
