SIMION GYÖRGY, Sepsibükszád. Rendkívül bosszantó jelenségre szeretném felhívni az illetékesek figyelmét. Sepsiszentgyörgyön hétfőn 9 és 10 óra között két különböző helyszínen (a Sugás Áruház előtt és a Sugás vendéglő parkolójában) is tapasztaltam, hogy a (feltehetően méregdrága) parkolójegy-automaták nem működtek, ugyanakkor a rendőrök éberen figyelték, mint a pók a gyanútlan áldozatot, hogy az ott parkoló autósok, más választásuk nem lévén, a szabálysértés kelepcéjébe essenek, és bírságolhatóak legyenek. Nagyon igazságtalan eljárás ez, és gondolom, nem csak engem zavar. Az erőltetett automatizálás helyett munkahelyeket biztosíthatnának néhány személynek, és nem lenne fennakadás a parkolódíj beszedésében sem. Vagy talán az a cél, hogy az óránkénti 2 lejes parkolásért 50 lejes bírságot kelljen befizetni? Milyen dolog ez?
M. I., Sepsiszentgyörgy. Február 25-én 11 órakor a polgármesteri hivatal előtti gyalogátjárón próbáltam átkelni a Dona gyógyszertár irányába két kisunokámmal, amikor majdnem elütött egy drapp személygépkocsi. Egyáltalán nem lassított, noha velünk szemben is egy kisgyermekes édesanya lépett le a járdáról. Jelentettem az esetet a rendőrségen, azt mondták, bizonyítsam be. Úgy tudom, ez webkamerázott terület – bankok is vannak ott –, de állítólag nem az, így hát kérem az esetleges szemtanúkat, hogy keressenek meg. Telefonszámomat a szerkesztőségben hagytam. Ne hagyjuk büntetlenül száguldozni azokat, akik gyermekeink életét veszélyeztetik!
PAKUCS ETELKA, Nagyborosnyó. Szacsva egy kicsi falu, melynek tornya messzire látszik. Ritkán olvasni, hallani róla és a benne békességben élőkről, akiknek az összefogása nagyon kellemes farsangi bált eredményezett. Jó rétyi zenekar, hal, torta, tombola is volt. Az óvodások Szilvásy Dorottya, az iskolások Varga Erika irányításával szórakoztatták a meglepően népes és lelkes közönséget. A műsorhoz magam is hozzájárultam, hisz a környéken ez az egyetlen falu, ahol még nem szerepeltem. E kis település minden évszakban megmutatja a maga szépségét, mely mind jobban vonzza a hétvégeken a városiakat. Meglátszik a rendezett faluképen, hogy a község alpolgármestere is ott él, és naponta látja az esetleges javítanivalókat. Továbbra is eredményes együttműködést kívánok a szacsvaiaknak!
B. K., Sepsiszentgyörgy. A székely zászló, amiről azt állítják, hogy egy darab rongy, a székelyek szimbóluma, éppen úgy, mint a románoknak a piros-sárga-kék zászló, amely ugyanabból az anyagból készül, nem kőből vagy aranyból. Eszembe jut a régi vicc a csíki bácsiról, aki a templom előtt mindig levette a kalapját, és amikor a szolgálatos elvtárs szóvá tette, hogy a tér másik felén levő pártszékház előtt is megtehetné ugyanezt, mert ugyanabból az anyagból épült, visszakérdezett: A kedves feleségét hol csókolja meg? – Hát az arcán – jött a válasz. – De miért nem a hátsó felén? Hiszen ugyanabból az anyagból van... – mondta a székely. Nos, úgy tűnik, ma is érvényes a megkülönböztetés!
DAMÓ DEZSŐ, Feldoboly. Hat év után, 2012 tavaszán sikerült újra polcra kerülniük azoknak az elvtársaknak, akik a szüleiktől nemcsak látták, hanem örökölték is a kommunista rendszer elveit. A falu tulajdonát három család sajátjaként próbálja kezelni, nem is eredménytelenül: idegen kézre juttattak 150 hektárnyi legelőt 40 százalékos jövedelemmel, 460 köbméter fának a sorsa pedig már a versenytárgyalás előtt el volt döntve. E kis települést ily módon bitorolják, javait így adják el a szomszéd falvaknak, más cipőt viselő embereknek.
KÖLLŐ IRÉN, Sepsiszentgyörgy. Szerettem volna meghívni egy jó kávéra, finom teára azt a személyt, aki megtalálta kulcsaimat a Csíki utca sarkán, de mivel nem tudom, ki volt a becsületes jótevő, ezúton fejezem ki hálámat és köszönetemet neki.
