Kárpótlás államosított ingatlanokértNégy év múlva, ­részletekben

2013. március 7., csütörtök, Közélet

Négy év múlva, részletekben kezdene kárpótlást fizetni Románia azokért a kommunista diktatúra idején államosított ingatlanokért, amelyeket nem lehet természetben visszaszolgáltatni – derült ki a Mediafax hírügynökség birtokába jutott törvénytervezetből, amelyet tegnap tettek közzé.

A tervezet szerint érvényben marad az a hatályos rendelkezés, hogy a még létező, államosított ingatlanokat lehetőleg természetben adják vissza volt tulajdonosaiknak. Ha ez nem lehetséges, akkor az állam a jelenlegi piaci értéken állapítja meg az egykori ingatlanért járó kárpótlást, amelyet azonban nem pénzben, hanem úgynevezett „árverési pontok” formájában fizetne ki – derült ki a dokumentumból.
Az árverési pontokat a kárpótolt más, az állam által áruba bocsátott ingatlanok megvásárlására használhatja fel, vagy megvárhatja, amíg azokat – 2017-től kezdődően, évenként legfeljebb tízszázalékos összeghatárig – az állam visszavásárolja. Ez azt jelentené, hogy a kormány a következő parlamenti ciklusra hárítaná a kárpótlás terhét, amely egyes becslések szerint akár 16 milliárd euróra is rúghat.
Victor Ponta bejelentette, az új restitúciós törvényt parlamenti vita nélkül, kormányzati felelősségvállalással szeretnék elfogadtatni. A jogszabály tervezete első olvasatban szerepelt a kormány tegnapi ülésének napirendjén.
Románia 2013. április közepéig kapott újabb haladékot az Emberi Jogok Európai Bíróságától (EJEB) arra, hogy működőképessé tegye a kommunista diktatúra idején elkobzott ingatlanokkal kapcsolatos jogorvoslati rendszert. Az országot több mint ezer – a visszaszolgáltatás ütemével és a megítélt kárpótlással elégedetlen – panaszos perelte be a strasbourgi bíróságon, amely 2010 végén precedensértékű ítéletet hozott Románia ellen. Ha Románia nem változtat jogorvoslati rendszerén, az EJEB az összes hasonló ügyben kárpótlásra fogja kötelezni a román államot.


Az egyházi javakért
Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvénytervezetet nyújtottak be az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciói a parlamentben. Az egyházi javak visszaszolgáltatásának lezárását szorgalmazó törvényjavaslatot az RMDSZ elöljárói már a tavalyi parlamenti választásokat meg­előző időszakban kidolgozták és bemutatták Sep­siszentgyörgyön. A parlament elé terjesztett törvénytervezet az eddig érvényben levő, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvény módosítása, amely pontosítaná a felmerült értelmezési problémákat, egyúttal felgyorsítja és lezárja ezt a folyamatot. Markó Attila képviselő ismertette, a törvényjavaslat azokat a helyzeteket hivatott megoldani, amelyeket az érvényben levő törvény értelmezésének folyamata bonyolított el – például az egyházak különböző intézményei, alapítványai nevére telekkönyvezett ingatlanok körül kialakult helyzet vagy a státusvagyon kérdésének tisztázása. Markó Attila hangsúlyozta, a törvénytervezet elejét venné az olyan pereknek is, mint a Székely Mikó Kollégium épületét érintő, másrészt megakadályozná, hogy az állam az igazságszolgáltatás eszközével próbáljon visszaállamosítani ingatlanokat.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint Nicușor Dan jobb elnök lesz-e, mint Klaus Iohannis?







eredmények
szavazatok száma 540
szavazógép
2013-03-07: Szabadidő - Kádár Gyula:

A székely vértanúk (2.)

A neoabszolutizmus kora (1849–1867)
Az abszolutista elnyomó kormányzás, amelyet a belügyminiszter, Alexander Bach neve után Bach-korszaknak neveznek, kíméletlen terrort vezet be. Ennek erdélyi végrehajtója – Erdély első katonai és polgári parancsnoka, kormányzója – Ludwig Wohlgemuth. Jellemző rá, hogy a népszabadságról az a véleménye: „jó, ha kevés van belőle, még jobb, ha nincs”.
2013-03-07: Közélet - Mózes László:

Valami csaj(ok) – Bemutató a Tamási Áron Színházban

Ma és holnap este a Kamarateremben tartja új bemutatóját a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház: Neil LaBute amerikai kortárs szerző Valami csaj(ok) című darabját Radu Alexandru Nica rendezte. Az előadás magyar nyelvű ősbemutatónak számít, a 2005-ben írt színművet Ungvári-Zrínyi Ildikó marosvásárhelyi színházkutató fordította.