Február 20-i keltezéssel kapták kézhez a felső-háromszéki önkormányzatok Dumitru Marinescu kormánymegbízott átiratát, melyben Codrin Munteanu utódja a székely zászló eltávolítását kérte a hivatalok homlokzatáról. A polgármesterek azonban a jelek szerint nem hátrálnak meg, Kézdiszéken immár az összes hivatalra kikerült a lobogó.
A prefektus egyik érve az, hogy „a történelemben a Székelyföld soha nem létezett önálló területi-közigazgatási egységként, és nem volt saját szimbóluma, mármint saját zászlója vagy lobogója”. Felső-Háromszéken egyelőre Kézdivásárhely, Csernáton, Lemhény, Ozsdola és Gelence kapott prefektusi felszólítást, de várhatóan a többi kézdiszéki polgármesteri hivatalba is megérkezik, hiszen valamennyi községvezető, dacolva a prefektussal, Tamás Sándor megyeitanács-elnök kérésére és a Ráduly István uzoni polgármesterrel való szolidaritás jeleként kitűzte a székely zászlót.
Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere, aki elődjétől, Rácz Károlytól „örökölte” a városháza homlokzatán található székely zászlót, érdeklődésünkre elmondta: minden változatlanul marad, legalábbis mindaddig, amíg végleges bírósági döntés nem születik e kérdésben. „Én nem fogom levenni a székely zászlót” – szögezte le a céhes város polgármestere.
Egyelőre a többi felső-háromszéki elöljáró is dacol a prefektussal, és nem hajlandó eltávolítani a székelység e fontos szimbólumát. Nem tágít Árkos község vezetése sem. „Azt tudom mondani, amit a székely bácsi: ott egye meg az idő a zászlót, ahol van” – felelte megkeresésünkre Árkos polgármestere, Máthé Árpád. Mint mondta, majdnem négy éve, hogy kitűzték a községháza homlokzatára a lobogót, és eddig senkit sem zavart. „A régi prefektusnak az volt a vesszőparipája, hogy amit a törvény nem szabályoz, az tilos, én pedig úgy gondolom, hogy amit nem tilt, azt szabad” – szögezte le. Érvelése szerint az új prefektus két törvényre és egy kormányrendeletre hivatkozik, de hát azok idegen országok zászlóira vonatkoznak, Székelyföld pedig nem idegen, és nem is országként szervezett terület. „Az általunk kapott felszólításban az szerepel, hogy egy olyan zászló is leng az önkormányzat székhelyén, amelyen azonosítatlan jelképek vannak. Hát ha nem tudta azonosítani, miért nem kérdezett? Elmondtam volna, hogy az Árkos törvényesen elfogadott címere, amit kormányhatározat is szentesít, és a Hivatalos Közlönyben is megjelent, tehát a román állam jóváhagyásával használhatjuk és használjuk is. Ami a székely zászlót illeti, egyelőre nem kívánjuk bevonni, kivárjuk, hogy mi lesz a megyei, sepsiszentgyörgyi, uzoni önkormányzatokkal már folyó perek vége. A megyeitanács-elnök biztat, uzoni kollégám kész a strasbourgi nemzetközi bíróságig is elmenni, hát majd meglátjuk, hova fajulnak a dolgok” – fejtette ki Máthé Árpád.
Mint arról múlt héten beszámoltunk, nemet mondott a kormánymegbízott felszólítására két erdővidéki település, Vargyas, illetve Barót önkormányzata is. Orbaiszéken egyetlen községházára sem tűzték még ki a székely zászlót, sőt, a kistérség központjában, Kovászna polgármesteri hivatalán egyetlen lobogó sem díszeleg. Nem csak a székely zászló hiányzik tehát, nem lobog az ország, az unió, a város zászlója sem. Sőt, a polgármesteri hivatal magyar és román nyelvű „cégtábláit” is leszerelték – ennek oka, hogy a napokban költözik a városháza, átadják a régi tulajdonos által visszaperelt épületrészt, így a hivatal főbejárata is máshová kerül. Ezentúl a korábban hátsó bejáratként ismert ajtón, a rendőrség felől lehet bejutni a városházára. A székely zászlóval kapcsolatosan Thiesz János polgármester lapunknak elmondta: tavaly az MPP-től kapott ajándékba egy székely lobogót, most ott áll új irodájában, egy nagyon szép, régi zászlótartó szekrényben, mellette Kovászna megye és Kovászna város zászlója kapott helyet. Viszont hiába a méltó hely, sajnálatos módon mindhárom zászló ügyében perek folynak – jegyezte meg. Kovásznán legközelebb március 15-ére kerülnek köztérre a székely lobogók, újdonságként Csomakőrösön is külön rendezvény lesz.
Összeállításunk szerzői: BOKOR GÁBOR, DEMETER J. ILDIKÓ, IOCHOM ISTVÁN
