Az első latin-amerikai és az első jezsuita pápa 1936. december 17-én született Buenos Airesben, olasz bevándorló munkáscsaládban. Vegyésznek készült, de végül a papi hivatást választotta. A szeminárium elvégzése után, 1958-ban belépett a jezsuita rendbe.
A filozófiai doktorátus megszerzése után irodalmat, pszichológiát és filozófiát tanÃtott, 1969-ben szentelték pappá. A kiváló vezetési képességekkel megáldott Bergoglio 1973-tól hat évig a rend tartományfÅ‘nöke, 1980-tól annak a szemináriumnak a rektora volt, amelyben végzett, doktori értekezését Németországban készÃtette el. 1998-ban lett Buenos Aires érseke, 2001-ben nevezte ki bÃborossá II. János Pál pápa, három vatikáni kongregációnak is tagja, 2005 óta az Argentin Püspöki Konferencia elnöke.
Bergoglio konzervatÃv teológiai nézeteket vall, elutasÃtja az abortuszt, a fogamzásgátlást, az azonos neműek házasságát és az eutanáziát. Ugyanakkor küzd a társadalmi igazságtalanságok ellen, határozottan kiáll a szegények mellett, ami különösen népszerűvé tette a válságok sújtotta ArgentÃnában, együttérzést mutat az AIDS-betegekkel, és megrótta azokat a papokat, akik nem voltak hajlandóak megkeresztelni a házasságon kÃvül született gyermekeket. Az evilági dolgokat elutasÃtja, érsekként sem volt autója, inkább a tömegközlekedést használta, nem volt hajlandó beköltözni a fényűzÅ‘ fÅ‘papi reziÂdenciába, s állÃtólag még ételeit is maga készÃti. A Latin-Amerikában született felszabadÃtási teológiától (amely szerint az egyháznak Jézus tanÃtását követve politikailag is a szegények oldalára kell állnia) távolságot tart, de közel áll a Comunione e Liberazione lelkiségi mozgalomhoz. Személye hidat képez a harmadik világhoz: olasz származású argentin, aki Németországban tanult, jezsuitaként pedig egy nemzetek fölötti regionális közösség tagja. Az egyházat megrázó botrányokban érintetlen, s mind a konzervatÃvok, mind a mérsékeltek tisztelik intelligenciáját, szerénységét és lelkipásztori munkáját. Megválasztása jelzi, hogy az egyház nagyobb súlyt helyez az Európán kÃvüli világra, ahol immár a katolikusok többsége – egyedül Latin-Amerikában 42 százalékuk – él.
