Martonyi János Pozsonyban
Példa nélküli intenzitású a kapcsolattartás szintje a szlovák és a magyar fél között az utóbbi időszakban, ami azt mutatja, hogy a kétoldalú kapcsolatok új minőséget kaptak – állapította meg tegnapi találkozóját követően Martonyi János magyar és Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter Pozsonyban.
A találkozón olyan lezáratlan „érzékeny” témák is terítékre kerültek, mint a kettős állampolgárság kérdése. Vannak vitás kérdések, vannak kényes kérdések, de ezeket szakmai szinten kell rendezni – szögezte le. Martonyi rámutatott: a kettős állampolgárság ügyében a két miniszter személyes megbízottakat jelölt ki. Nekik az a feladatuk, hogy szakmai szinten próbáljanak megoldást találni a fennálló kérdésekre. Ivan Gašparovič szlovák államfővel és Robert Fico miniszterelnökkel is tárgyalt Martonyi János külügyminiszter egynapos hivatalos pozsonyi látogatásán.
Áder aláírja az alkotmánymódosítást
Az államfő aláírja a Magyarország alaptörvényének negyedik módosítására vonatkozó törvényt. Áder János ezt az M1 Híradójában jelentette be tegnap este. Az államfő közölte: annak figyelembevételével hozta meg döntését, hogy megfogadta, Magyarország köztársasági elnökeként maradéktalanul viselni fogja az alaptörvényben rá rótt felelősséget. „Egyértelmű alkotmányos kötelezettségem, hogy az alkotmánymódosítást aláírjam és kihirdessem. Függetlenül attól, hogy a módosítás kinek az ízlésével találkozik, és függetlenül attól, hogy ez tetszik-e nekem, vagy sem” – fogalmazott.
Magyar téma az EU-csúcson
Guy Verhofstadt, az Európai Parlament (EP) liberális frakciójának belga vezetője tegnap felszólította José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét, hogy a küszöbön álló EU-csúcstalálkozón vesse fel a magyar alkotmánymódosítás ügyét, és az uniós alapértékek sérelme esetére kidolgozott eljárásrend jegyében kezdeményezzen vitát a kérdésről (az uniós országok állam-, illetve kormányfői csütörtökön és pénteken tanácskoznak Brüsszelben). Verhofstadt úgy vélekedett, hogy az alaptörvény módosításával az európai értékeket sértő előírásokat egyszerűen beemelték az alkotmányba. Andreas Mölzer, aki frakción kívüli, független EP-képviselő, egyébként azonban a jobboldali osztrák Szabadságpárt politikusa, ezzel szemben azt mondta, hogy Magyarország vonatkozásában kettős mérce érvényesül. Pelczné Gáll Ildikó fideszes EP-képviselő reagáló felszólalásában azt mondta: a szocialista, kommunista, liberális és zöldpárti EP-képviselők „két éve temetik a magyar demokráciát, és a magyar demokrácia még mindig él”.
Amerika elleni kínai kibertámadások
Az Egyesült Államok ellen Kínából intézett kibernetikai támadások egy része államilag támogatott – jelentette ki tegnap Barack Obama amerikai elnök. „Ami abszolút igaz, hogy a kibertámadások állhatatos felfutásának vagyunk tanúi. Ezek egy része államilag támogatott, egy részüket pedig bűnözők patronálják” – jelentette ki az elnök. Az amerikai kormányzat részéről az elnököt megelőzően először Tom Donilon nemzetbiztonsági tanácsadó gyanúsította meg nyíltan Kínát azzal, hogy amerikai cégektől internetes támadások révén kereskedelmi titkokat próbál ellopni.
Csökken az EP-képviselők száma
Tizenkét európai uniós tagállam – köztük Magyarország – elveszít egy-egy képviselői helyet az Európai Parlamentben a következő, valószínűleg jövő májusban tartandó választásokat követően – erről döntött tegnap az EP. Az EP-képviselők száma jelenleg 754, Horvátország nyáron várható csatlakozásával pedig 766-ra emelkedik. A lisszaboni szerződés szerint viszont az EP képviselői nem lehetnek többen 751-nél jövőre. A szerződés értelmében egyetlen tagállamnak sem lehet 96-nál több képviselője az EP-ben, ezért a legtöbb mandátummal bíró Németország mindenképpen automatikusan elveszít a neki járó 99-ből három képviselői helyet a jelenlegi ciklus végén. Magyarországon kívül Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Görögország, Írország, Lettország, Litvánia, Portugália és Románia küld majd eggyel kevesebb képviselőt az EP-be, és Horvátországnak is eggyel kevesebb lesz annál, mint amennyire korábban számíthatott.
