Szerepem az egyházban: erre a nehezen megválaszolható, lássuk be, félretett kérdésre próbáltunk válaszolni a Háromszék-Felsőfehéri unitárius ifjúsági egyházköri találkozó alkalmával.
A Felsőrákosi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (FEDFIE) által megszervezett rendezvényre közel ötven fiatal érkezett Bölönből, Nagyajtáról, Olthévízről, Ürmösről, Sepsiszentgyörgyről, Brassóból, Vargyasról, Barótról, Kálnokról, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) vezetősége pedig Kolozsvárról, nagy lelkesedéssel.
Mint volt egyletes, részt vehettem a találkozón, és büszke vagyok a fiatalabb tagokra, akik megálmodták és meg is valósították ezt a szép pillanatokban gazdag, az együttlét örömétől tarkított pár napot. Talán – amikor még csak ötletként emlegették a találkozót – nem is sejtették, hogy mennyi mindenre lesz szükségünk a megvalósításhoz: bátorságra, kitartásra, komoly hozzáállásra, türelemre és felelősségtudatra! De bebizonyították, hogy ezen tulajdonságokkal mind rendelkeznek, és öröm volt látni, hogy közösségünk tagjai támogatták a fiatalokat, bíztak bennük, és segítették őket.
A rendezvény első napján (március 8-án) Fekete Levente nagyajtai lelkész tartott előadást Az ifjúság szerepe az egyházban címmel. Szombaton Kotecz József felsőrákosi lelkész áhítata nyitotta meg a napot. Felsőrákos történetéből Andorkó Enikő előadásában kaptunk ízelítőt, majd színes, érdekes és ötletes közösségépítő játékok következtek. Fülöp Júlia lelkész, az ODFIE elnöke a Mire jó a vallás? kérdésre adott kifejező, tömör, sokatmondó válaszokat, képet kaptunk a fiatalok meglátásairól, véleményéről, elképzeléseiről és elvárásairól. Emlékezetes áhítatot tartott a vargyasi Gánya Ervin is, aki megerősítette, hogy fiatalon, a látszat ellenére is tudjuk, hol a helyünk a közösségben, tudjuk, mit akarunk, felismerjük értékeinket, és mindenek mellett szükségünk van hitre, Isten gondviselésére. Vasárnap Fülöp Júlia ifjúsági istentisztelettel zárta a rendezvényt.
Ne feledjük, ifjak találkozója volt ez, emberek találkoztak, barátságok szövődtek, tanultunk egymástól, élményekkel gazdagodtunk. A nagy csapatot a felsőrákosi egyletesek anyukái látták el ízletes falatokkal. A vasárnapi ebéd után mosollyal és ölelések sokaságával búcsúztunk, a viszontlátásig.
RÉZ ANITA KINGA, Felsőrákos
