A görög történetírás időszámításunk előtti V. században élt atyja, Hérodotosz írta egyik könyvében, hogy a thermopüléi csata (i. e. 479) előtt a perzsa hadak táborába néhány görög, arkádiai menekült érkezett.
A király elé vezették őket, aki megkérdezte tőlük: mit csinálnak most a hellének? A menekültek azt válaszolták, hogy éppen az olimpiai játékok ünnepének hódolnak, abban gyönyörködnek. És azt is elmondták, hogy a győztesek egy-egy olajfa ágából font koszorút kapnak. Ekkor egy Tritantaichmész nevű vezér így kiáltott fel: ,,Jaj nekünk, Mardóniosz! Milyen emberek ellen vezetsz te háborúba minket? Hisz ezek nem pénzért, hanem dicsőségért küzdenek!"
Na persze, az arkádiaiak mesélhettek volna a Zeusz templomában őrzött érckorongra (diszkoszra) vésett ,,istenbékéről" (görögül ekecheiria), mely két görög állam — Élisz és Spárta — között köttetett még i. e. a VIII. században az éliszi Iphitosz és a spártai Lükurgosz között, s melyhez csatlakozott a pizai uralkodó, Kleoszthenész. Az istenbékéről, mely szent hellyé nyilvánította az olimpiai ligetet, és kötelezett minden görögöt, hogy az olimpiai játékok idejére (minden bizonnyal, egy hónap) szüntessenek meg minden fegyveres összetűzést. A szerződés megszegőit kizárták az olimpia versenyeiről. Ilyen pedig a több mint egy évezred során alig fordult elő.
Az évezredek szárnyán érkezett, csodálatosan szép eszmék — küzdelem a dicsőségért, küzdelem az elhallgatott fegyverek biztosította békében — most, az olimpia évének első napjaiban szigorúan kikövetelik a kérdést: Hová lett a tavalyi hó? Ma olajfaág koszorú helyett (vagy mellé) milliókat ígérnek és adnak egy olimpiai győzelemért, melynek kiharcolása közben a küzdelem helyszínétől távol öngyilkos merénylők, ,,elültetett" taposó aknák naponta ezreket küldenek halálba, juttatnak kórházba, özvegységre, árvaságra...
Jaj nekünk, Mardóniosz!... Egyáltalán reménykedhetünk-e abban, hogy ha nem is egy hónapra, de legalább tizenhat napra — az olimpiai játékok idejére — elhallgatnak a fegyverek, s ez idő alatt a nemes és tiszta küzdelem szelleme lengi át a játékok versenyeit?... Reménykedjünk?! Jó, akkor hát csendüljön fel ajkunkon a hívó dal. Jöjj, szent láng! Világolj, melegíts, és ne aludj ki soha.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
