Március 18. Nyolcvankilenc évvel ezelőtt született Karcsics Irén (Daruházi Lászlóné) tornász, aki a második londoni olimpián (1948) tagja volt az összetett csapatversenyen ezüstérmet nyert magyar csapatnak. Négy évvel később Helsinkiben csapattársaival – Weckinger Edit, Zalainé Kövi Mária, Gulyásné Köteles Erzsébet, Balázs Erzsébet, Tass Olga, Fehér Anna, Sándorné Nagy Margit – megvédte ezüstérmét, 1952-ben a kéziszercsapatok vetélkedője végén pedig bronzéremért állhatott a dobogóra csapattársaival: Bodó Andrea, Gulyásné Köteles Erzsébet, Keleti Ágnes, Korondi Margit, Perényiné Weckinger (Vásárhelyi) Edit, Tass Olga, Zalainé Kövi Mária. * 1948. március 18-án született Marosvásárhelyen Pongrácz Antal vívó. Szülővárosában végezte tanulmányait, itt szerezte fogorvosi diplomáját, itt lett főorvos. Minden a Maros-parti városhoz kötötte. A vívás is, hiszen itt lépett először pástra, itt irányította lépteit a vívóvilág nagyjai felé vezető ösvényen edzője, Kakucs Endre, aki többet jelentett számára, mint edző, aki „csodálatos ember és pedagógus” volt egy személyben... Az első, úgymond nagy győzelmét 1965-ben aratta a magyar–román ifjúsági találkozón, megnyerte az egyéni viadalt. Következett a bécsi ifjúsági világbajnokság, ahol Pongrácz Antal az igen előkelő ötödik helyen zárt. Az 1967-es teheráni világbajnokságon Pon­g­rácz aranyérmet szerzett. A montreali olimpia már kevesebb örömet hozott Antal­nak, egyéniben a 33. helyen végzett, csapatban viszont pontot szerzett együttese, hiszen a hatodik helyen végzett. 1980-ban utoljára lépett az olimpiai játékok pástjára. Csa­patban a 4. helyen végzett a román csapattal. Pongrácz Antal végig hű maradt szülővárosához. Itt kezdett vívni, itt zárta pályafutását. 2008. március 18-án hunyt el Marosvásárhelyen. * Sőni Rebeka 1987. március 18-án született az amerikai Free­holdban. Nagytatája, Sőni Pál egyetemi tanár volt a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudo­mányegyetem Filológia Karán. Rebeka eddigi éremgyűjteménye: olimpiai játékokon: 3 arany- (2008: 200 m mell, 2012: 200 m mell, 4x100 m vegyes), 3 ezüstérem (2008: 100 m mell, 4x100 m vegyes, 2012: 100 m mell), világbajnokságokon: 4 arany- (2009: 100 m mell, 2011: 100 m mell, 200 m mell, 4x100 m vegyes), 1 ezüst- (2009: 50 m mell), 1 bronzérem (2011: 50 m mell), rövid pályás világbajnokságokon: 3 arany- (2010: 50 m mell, 100 m mell, 200 m mell), 1 ezüstérem (2010: 4x100 vegyes). * 1979. március 18-án ért véget Bécsben a műkorcsolya- és jégtánc-világbajnokság, melyen a Regőczy Krisztina–Sallai András páros ezüstéremért léphetett a dobogóra.
Március 19. 1843. március 19-én gróf Széchenyi István rendezte Magyarországon az első evezősversenyt. A résztvevők: a Lánchíd építésénél dolgozó angol mérnökök és munkások. Az első győztes az Adam Clark kormányozta Béla nevű csónak négy magyar hídépítő munkással, 2. a Carolina nevű csónak négy angol munkással, kormányosa az angol Barry Clark. * 1933. március 19-én 25 000 néző előtt Budapesten a Hungária úti stadionban barátságos mérkőzésen: Magyar­ország–Csehszlovákia 2–0 (1–0). Vezette: Bangerter (svájci). Magyar­ország: Szabó–Korányi, Bíró III.–Barátky, Sárosi I., Lázár–Markos. Cseh II., Teleki, Turay, Serényi. Szövetségi kapitány: Nádas Ödön. Cseh­szlo­vákia. Plánicka–Burger, Ctyraky–Skala, Simpersky, Kroil–Junek, Zajicek, Prusa, Kopecky, Puc. Gólszerzők: Turay (22. p), Cseh II. (71. p). * Ma hatvanhárom éves a hétfalusi csángók kézilabdása, a Négyfaluban született Boros József, aki két olimpián is tagja volt a román válogatottnak – mind Moszkvában, mind Los Angelesben bronzérmesként zárt. Ma Spanyolországban él. * 1978. március 19-én ért véget Duisburgban a XI. asztalitenisz Európa-bajnokság. A magyar érmesek: férfi egyes: 1. Gergely Gábor, 2. Jónyer István, 3. Kreisz Tibor, női egyes: 1. Magos Judit... 3. Szabó Gabriella, férfi páros: 1. Gergely Gábor (a csehszlovák Or­lovszki oldalán), női páros: 1. Mihucz Ilona, Maria Alexandru (romániai), 2. Magos Judit, Szabó Gabriella, vegyes páros: 1. Szabó Gabriella, Klampár Tibor, férficsapat: 1. Magyarország – Gergely Gábor, Jónyer István, Klampár Tibor, Kreisz Tibor, női csapat: 1. Magyar­ország – Kisházi Beatrix, Magos Judit, Szabó Gabriella, Oláh Zsuzsa, 2. Mihucz Ilona (a román csapat tagjaként).
Március 20. 1932. március 20., Prága, Sparta-pálya, 27 000 néző előtt barátságos mérkőzésen: Csehszlovákia–Magyarország 1–3 (0–0). Vezette: Hansen (dán). Cseh­szlovákia: Plánicka–Ctyroky, Burger–Srbek, Simpersky, Knobloch-Madelon–Junek, Silny, F. Svoboda, Zasel, Nejedly. Magyarország: Szabó–Dudás, Kocsis–Borsányi, Kalmár, Lázár–Závodi, Cseh II., Turay, Toldi, Tirkos. Szövetségi kapitány: dr. Máriássy Lajos. Góllövők: Silny (51. p), illetve Turay (64. p), Závody (65. p), Toldi (66. p). * 1953. március 20-án kezdődött Bukarestben a XX. asztalitenisz-világbajnokság. Férficsapat: …2. Magyarország – Gyetvay Elemér, Kóczián József, Sebők Miklós, Sidó Ferenc, Szepesi Kálmán, női csapat: 1. Románia, soraiban Szász Sári, Angelica Adelstein Rozeanu és Zeller Ella, férfi egyes: 1. Sidó Ferenc… 3. Kóczián József, női egyes: …2. Farkas Gizella, férfi páros: 1. Kóczián József, Sidó Ferenc, 3. Barna Viktor, Adrian Hayden (Anglia), női páros: Farkas Gizella, Adelstein Rozeanu Angelica (magyar, román), 3. Fantusz Zsuzsa, Sági Edit, vegyes páros: 1. Sidó Fe­renc, Angelica Adelstein Rozeanu (magyar, román), 3. Farkas Gizella, Kóczián József és Kóczián Éva, Földy László. * Ezen a napon ünnepli hetvenedik születésnapját Kovács Tamás kardvívó, három olimpia érmese. Mexikó­városban (1968) bronzérmet nyert a kardcsapattal, Münchenben (1972) a csapattal megvédte bronzérmét, egyéniben pedig hatodik lett, Montrealban már nem jutott a dobogóra, meg kellett elégednie a negyedik hellyel. * Ma negyvenkét éves Debnár Tamás úszó, a szöuli olimpia 100 méteres mellúszásának ötödik helyezettje. * Százhat éves lenne ma a Rómában született dr. Márffy-Mantuano Tamás, a berlini olimpián (1936) szerepelt magyar gyeplabdacsapat tagja. A csapat mérlege két győzelem és két vereség volt.
Március 21.  1897. március 21-én alakult meg a Magyar Atlétikai Szövetség. * 2005. március 21-én hunyt el Kaposváron a baróti származású dr. Bodosi Mihály atléta, sebész főorvos. Nyolcéves korában gyermektelen nagybátyja Kaposvárra vitte. Ott érettségizett 1928-ban, majd beiratkozott a pécsi egyetemre, ahol orvosi oklevelet szerzett. Első munkahelye is Pécshez kötötte, a klinikán dolgozott a háború kirobbanásáig. Dr. Bodosi Mihály is megjárta a poklok poklát, aztán hazatérése után előbb Komlón, majd Kaposvárott dolgozott sebészorvosként. Az atlétikával középiskolás korában lépett frigyre, hetedikes-nyolcadikos korában már egészen jó eredményeket mondhatott magáénak. Egyetemi évei alatt a Pécsi Szent Mór Kollégium pályaavató ötös csapatversenyén világcsúcsdöntést kíséreltek meg. A világcsúcsot nem döntötte meg a csapat, Bodosi Mihály viszont átugrotta a kétméteres álomhatárt (egészen pontosan 2,05 métert teljesített). Elsőként Európában! Neve mégsem szerepel az Európa-rekorderek névsorában. A magyarázat: a Magyar Atlétikai Szövetség szabályzata értelmében csak hivatalosan elismert egyéni versenyen lehetett csúcsot dönteni. Elégtétel maradt számára, hogy a magyar csúcsot 1,96 méterrel huszonegy éven át tartotta. 1933-ban 1,96 méteres teljesítménnyel főiskolás világbajnokságot nyert Torinóban. Követke­zett az 1934-es Európa-bajnokság ugyancsak Torinóban. Ennek egyik nagy esélyese Bodosi Mihály volt. Valószínű, be is váltotta volna a hozzá fűzött reményeket, de az Európa-bajnokság előtt európai versenykörúton – többek között Angliában is versenyzett, s angol bajnokságot nyert 1,95 méteres teljesítménnyel – vett részt, s megbetegedett. Betegsége miatt félbeszakadt a felkészülése, így aztán az Európa-bajnokságra nem nevezett. Az 1935-ös budapesti főiskolás világbajnokságon 1,94 méterrel a negyedik helyen zárt. Követ­kezett az 1936-os berlini olimpia, Bodosi Mihály életében pedig a katonai szolgálat. Mint katona két gyakorlat között készült az olimpiai vetélkedőre. A fizikai felkészülést még úgy-ahogy megoldotta, a speciálist viszont... Nos, ez a rész az olimpia előtti kéthetes szabadságára várt. Két hét alatt beleadott mindent, apait-anyait, de ez is kevésnek bizonyult. Berlinben – messze elmaradva önmagától – csak a 185 centiméteres magasságot ugrotta meg, ezzel pedig nem jutott a döntőbe. Az olimpiát követően még jó ideig atletizált. 1938-ban vonult vissza, de nem vált meg az atlétikától. Komlón atlétikai szakosztályt alapított, Kaposváron mint a Somogy megyei atlétikai szövetség elnöke szolgálta tovább a sportág ügyét, szabad idejében pedig egy magasugrásról szóló könyv írásához fogott. A készülő könyv kéziratait egy ládában tartotta, s ezt a ládát a második világháború forgatagában elvitték az oroszok.
Március 22. Kassán született százhuszonkilenc évvel ezelőtt Aradi József, a stockholmi olimpia (1912) ezüstérmes tornásza (összetett csapatversenyben).
Március 23. Nyolcvanhat évvel ezelőtt született Benedek Gábor öttusázó, a helsinki olimpia (1952) öttusa-csapatversenyének aranyérmese és az egyéni viadal ezüstérmese. Négy évvel később Melbourne-ben a csapattal negyedik, egyéniben pedig a hatodik helyen zárt. * Budapesten született hetvennyolc évvel ezelőtt az öt olimpián szerepelt sportlövő, Kun Szilárd. Mind az öt olimpián az ötalakos sportpisztoly versenyszámában állt lőállásba. Helsinkiben ezüstérmes, Melbourne-ben a hatodik, Tokióban az ötödik, Mexikóvárosban a huszadik, München­ben a huszonharmadik helyen végzett.
Március 24. Ma ünnepli hetvenharmadik születésnapját a székelyudvarhelyi származású Laczkovicsné Magyari Mária kézilabdázó, az egykori Székelyudvarhelyi Akarat balszélsője, aki a montreali olimpiai játékokon Miklós Ilonával és Soós Rozáliá­val együtt tagja volt a negyedik helyen zárt román női kézilabda-válogatottnak. Mont­realban a kisdöntőben: Magyarország–Ro­má­nia 20–15. * Ma negyvenöt éves a tapolcai Szalay Gyöngyi párbajtőrvívó, aki az atlantai játékokon egyéniben bronzérmet nyert, a csapattal pedig a negyedik helyen zárt, akárcsak négy évvel később Sydneyben a női párbajtőr csapatviadalán.