Három termet betöltő, székely jelképekből álló nagyszabású címer-, pecsét- és zászlótörténeti kiállítás nyílt március idusa előestéjén a Csíki Székely Múzeumban. Az alkalomra három, Sepsiszentgyörgyön már bemutatott kiállítást ötvöztek.
Egyik a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum által, Zepeczaner Jenő kurátorságával összeállított Üzenet a múltból – Székelyföldi címerek és pecsétek – székelyföldi múzeumok (köztük jelentős mértékben a Székely Nemzeti Múzeum) anyagából válogatott pecsétnyomók, címerek, céhes zászlók és a tárlat ékessége: a székely nemzet napot és holdat ábrázoló ezüst pecsétnyomója. Felhasználták továbbá a Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport – Mihály János, Pál-Antal Sándor, Szekeres Attila István és Zepeczaner Jenő – munkáját, a Címer és pecsét a Székelyföldön című vándortárlatot és a Székely Történelmi Zászlósort.
Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója elmondta, a felújított Mikó-várnak nem hivatalos avatója is egyben a kiállításmegnyitó, s felhívást intézett, hogy szeptember 15-ig minél többen látogassák meg az értékes tárlatot. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere felhívta a figyelmet, a kiállított székely jelképeket minél nagyobb közönségnek kell megmutatni, reményét fejezte ki, hogy a fél év alatt sok turista és székelyföldi diák tekinti meg, s külön meghívta a román sajtó képviselőit. Hozzátette, a kiállítást át kellene vinni a Kárpátokon, egészen a fővárosig, hogy lássák a történelmi bizonyítékokat azok, akik kétségbe vonják a székely jelképeket. Ferencz Salamon Alpár Hargita megyei önkormányzati képviselő hangsúlyozta, amit a székelység történetét bemutató alternatív tankönyvben rajzban és szövegben megjelenítettek, az most itt megtekinthető. A kiállítást rendező Csergő Tibor muzeológus tárlatvezetése után szintén azt hangoztatta, hogy miután bejárta a Székelyföldet, a tárlatot be kell mutatni Bukarestben is. Pál-Antal Sándor történész, akadémikus a Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport munkáját ismertette, s bemutatta annak frissen megjelent, harmadik tanulmánykötetét: Címer és pecsét a Székelyföldön.