További támogatásra számít az SZNT
Nyílt levélben közölte Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, hogy az általa vezetett szervezet továbbra is számít Európa és a világ magyar közösségeire. A tegnapi dokumentumban az SZNT elnöke megköszönte a világ magyarságának, hogy március 10-i tüntetéseikkel szolidaritást vállaltak a székely közösséggel.
Izsák Balázs felidézte, a marosvásárhelyi Postaréten tartott demonstráció résztvevői a kormányhoz benyújtott beadványukban a párbeszédet sürgették. Megemlítette, a beadványra válaszként Traian Băsescu államfő arról beszélt, hogy más-más régióba kellene sorolni a székelyföldi Kovászna és Hargita megyét, és kijelentette, Romániának nincsen olyan kötelezettsége, hogy autonóm tartományt hozzon létre. „Arra kérlek benneteket, szerte a nagyvilágban segítsetek tudatosítani: Románia azért, hogy felvételt nyerjen az Európa Tanácsba, kötelezettséget vállalt a Tanács 1993/1201. számú (az autonómiákra vonatkozó) ajánlásának teljesítésére, és most az államfő – akárcsak korábban Ion Iliescu – nyíltan tagadja ezt!” – fogalmazott Izsák Balázs. Az SZNT elnöke annak a tudatosítására is kérte a világ magyarságát, hogy mind az államfő javaslata Kovászna és Hargita megye szétválasztására, mind pedig a kormány javaslata a beolvasztásukra egy nagyobb régióba ellentétes a Románia által ratifikált Kisebbségi Keretegyezmény, a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartája és a Helyi Autonómia Európai Chartája rendelkezéseivel. Izsák Balázs azt is megemlítette, a román hatóságok azzal az ürüggyel próbálják hitelteleníteni a marosvásárhelyi demonstráció beadványát, hogy azon nincsen sem aláírás, sem bélyegző. Emlékeztetett arra, hogy a beadványt közfelkiáltással fogadta el harmincezer ember a televíziókamerák tucatjainak kereszttüzében. Az SZNT elnöke szerint a közeljövő feladata tájékoztatni a nagyvilág legszélesebb nyilvánosságát a székelység helyzetéről. Ugyanakkor esélyt is kell adni a tárgyalásoknak.
Gyanús marhahúskonzervek Kovásznáról
Leállították a gyártó kérésére az Ardealul marhahúskonzervek értékesítését, mert felmerült a gyanú, hogy lóhús került az összetevők közé – közölte tegnap a Mediafax hírügynökség. A norvég Orkla csoporthoz tartozó, Kovászna városában működő Ardealul konzervgyár kezdeményezésére március 8-án 30 ezer marhahúskonzervet zároltak a kereskedők raktáraiban, mert felmerült a „valóságnak nem megfelelő feliratozás” gyanúja. Az összetevők kimutatását célzó laborvizsgálatok eredményét erre a hétre várják. Az Ardealul vizsgálatot kezdeményezett nyersanyag-beszállítói körében – olvasható a cég közleményében.
Kövér: a rezsicsökkentés miatt támadnak
Kövér László szerint az alaptörvény negyedik módosítása újabb ürügyet adott az Orbán-kormány elleni nemzetközi puccskísérletre, az ingerültséget azonban nem ez a „korábbiakhoz képest jelentéktelen változásokat hozó” alkotmánymódosítás, hanem a rezsicsökkentés váltotta ki. „Ha mi befognánk a szánkat, aztán csinálnánk ugyanazt, mint amit Bajnaiék csináltak, akkor mi mintademokrácia lehetnénk, a kutya nem ugatná meg a kétharmados törvényeinket és az alaptörvényünket” – fogalmazott a házelnök az M1 A lényeg című műsorában nyilatkozva. Miközben baloldali politikusok európai értékekről „papolnak”, addig nagyvonalúan átsiklanak az olyan román történéseken, amelyek a magyar közösség jogai mellett a román alkotmánybíróságot és köztársasági elnököt támadták – mutatott rá Kövér László. Hozzátette: ez az „unalomig ismételt kettős mérce”, amelynek jegyében Románia nem kap olyan negatív megítélést az EU-ban, mint Magyarország, pedig ott „lenne mit keresni és találni”. Kövér László megfogalmazása szerint utóbbira azért nem kerül sor, mert a román politikusok pártállástól függetlenül vezényszóra nyúzzák le saját állampolgáraik bőrét a multik és külföldi pénzügyi csoportok érdekében. Az Országgyűlés elnöke a székely autonómiatörekvésre vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta, Băsescu államfőnek figyelmesebben kellene végigolvasnia országa történelmi dokumentumait, mert az 1920 körüli években születtek olyan passzusok, amelyek megteremtik az elszakított nemzetrészek önrendelkezésének lehetőségét.